Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1963-10-09
> „ * f j . i- A másik kérdés amiről beszélni kell - és ami a legtöbb problémát okozza - a felvételt kérők elbírálása. Azt, hogy ki lehet a pártnak a tagja, a Szervezeti Szabályzat egyértelműen meghatározza. Azt is megmondja, hogyan kell a pártba tagot és tagjelöltet felvenni. Tapasztalat az, hogy a pártszervezetek többsége igyekszik eleget tenni, hogy a legjobb dolgozókat vegyék fel a pártba. Itt különösen ki kell emelni a kutató intézetek egy részét, az üzemi pártszervezetek egy részét, az iskolai pártszervezetek egy részét, ahol nagyon gondosan bírálják el a felvételt kérőt. Ezt a gondos elbírálást azonban nem lehet minden pártszervezetről elmondani. Ez azért is okoz problémát, mert a VB. nem ismerhet személy szerint minden jelöltet, tehát csak úgy tud helyesen állástfoglalni, ha a javaslat megfelelően elő van készítve, alaposan felül van bírálva a jelentkező. Tehát ahol jó az elbírálás, ott az utóbbi időben - különösen az 1961. januári PB. határozat óta - egészséges fejlődés tart pasztaiható. Ha azt nézzük, hogy pl. a kutató intézetekben 1-2 évvel ezelőtt alig találtunk párttagokat, ma már fejlődés tapasztalható és szép számmal vesznek fel tagot és tagjelöltet, kimutatva azt, hogy mit tettek a párt- és kormányhatározatok végrehajtása érdekében. Ilyen jól megindokolt javaslatot készít a Meteorológiai Intézet és a Szőlészeti Kutató Intézet pártszervezete. Nem mondható ez el pl. az Elme- és Ideggyógyintézet pártszervezetéről, és ilyen esetben nehéz az elbírálás, megnyujtja az időt a taggyűlés határozata és a VB. döntése között. Az elbírálásoknál jelenleg az a gyakorlat, hogy valaki jelentkezik, vagy kiválasztják, azután megbízzák valamilyen munkával. Nem egy esetben ez a megbízatás csak formális. Egy bizonyos idő elteltével azután pártcsoport ülésen megvitatják, hogy az illető alkalmas-e, vagy sem. Ha a pártesoport alkalmasnak találja, a vezetőség megtárgyalja és ezután viszik a taggyűlés elé. Ezen a módszeren kell változtatni, azon, hogy annyi fórumon tárgyaljanak meg tag- és tagrt jelöltfelvételt. Ha a vezetőség tervszerűen kiválasztotta azokat, akiket szándékában áll tagjelöltnek felvenni, semmi szükség arra és teljesen felesleges, hogy pártcsoport ülésen tárgyaljanak meg minden tag- és tagjelöltfelvételt. A r pártcsoportnak ugyanis nincs joga dönteni a felvételt illetően és ha nincs, akkor miért foglalkozik a tag- és tagjelöltfelvétel megtárgyalásával. Ismétlem, erre nincs szükség és ahol ez a gyakorlat, ott szüntessék meg az elvtársak, ne húzzák ezzel az időt. Eíi természetesen nem jelenti azt, hogy a tag- és tagjelöltfelvételnél ne járjanak el a legnagyobb körültekintéssel. A Szervezeti Szabályzat előírja, hogy tagot és tagjelöltet - a vezetőség előterjesztésére - a taggyűlés vesz fel. Az esetek többségében a vezetőségek nem készítenek javaslatot, nem indokolják, hogy kit, miért akarnak felvenni tagnak, vagy tagjelöltnek. Ezután Gyimóti Elvtárs olyan tag- és tagjelöltfelvételi javaslatokból idéz, amelyeket vissza kellett adni kiegészítés végett, mert azok alapján a Végrehajtó Bizottság nem tud dönteni. A beszámolót a következőkkel folytatja: rtr | — - - ; | m .j ' V- ■ •s
