Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.7.a/6)
1957-01-29
r jjjg ||j r i ^ | \ 1948-ban ez a r tsg mellénk állt, azonban most ellőnünk van és ennek meg > I vannak ez okai, amely ékről nyugodtan, nem hatalmi, b nem meggyőző szóval k 11 beszélnünk.Nyilt n fel kell v tni © problémák' t: 1, A szovjet kérdői• a pedagógusok egy része tudja, hogy a szovjet csapatok másodszor segítettek rajtunk, de m reikrésze szabadságharcnak tekinti okt. 23-t ás ennek köv .-tkeztlben vunnak r zt n az iskolákban a nématüntetú; ek stb. Ezen az old?, ion kollsegiteni. 8-10 év óta a pedagógusoknál súlyos konfliktusokat okozott a tények egyel á. lu eltorzít ka, mely aka-'alyőztamuri ójukat és v zürz * .art kitermelte. Nekünk m őst az volna a ül.betűnk, hogy megtni?'Íjuk a módii jót, hogy hogyan tudunk mi most a nemzeti hagyományokra támaszkodva rendet csinálni. B-iz- Int: t la nők a pedagógusok, ©a; inok ez is az oka, hogy 12 évig sok hazugságot hallottak és most nem hiszik, hogy ma mar nem hazudunk, A <3isszida 11akkai kapcsolatban cs. k a kedvezőhíreket hiszik el sokan, a rosszabb t propagandának válik. Baj okvoltak a tankönyv kte 1 is stb. Nekünk most az a feled tünk, h o. y nyújtsuk a maximális segítséget a kommunista pedagógusoknak .ahhoz, hogy maguk mellé tudják állítani o többit is ez ifjúság érd ekében, a vádak? t pedig nem sz a bed általánosítva irányit- ni • y 'agg ueok f ló. Hl Orttutav Gv: Mint kény s kérd ás k'vána címer héj őséről szólni. Horváth öt. felvetette, hogy szükség lesz cimer f lülvizsgó}ásóra és ő megjegyzi ezrí kapcsolatban, hogy ehhez a k--'rdésh-'->z igen óvatoson szabod csak majd valamikor nyúlni és jelenleg egy által áto n nem tartja időszerűnek. Ha foglalkozni "o unk ezzel a kérdéssel csakis úgy, ho y a nép széles rétegeinek megkérd:zésével. Ugyanakkor tisztában kell I Ennünk azzal, hogy a Népidemokrácia címere sem esztétikai, sem hagyományok megbeszélésé ben, sem grafikailag n? m elégítette ki rz i. nyékét. Felmerül az e. kérdés is, hogy e szomszéd népidemokráciák m eg sem változta ttok.?:z ezelőtti címerüket és ő, mint’ néprajzi tudós nem gondolj- , h 0"y a Kossuth cimer az irredentizmust szolgálná. ■ Másik dolog amirelbeszélni rkar, hogy o tankönyvek és aált."Iában a pedagógiai von?.Ion 1950-ig nőm volt baj, ők adták ki a tankönyvoket és nagy gönc öt "ordittak rá. az iskolád vonc 1 döntő. Akármi Íven fbntos a műszaki értelmiség, mégis ; .1 meg kell mondani, ho y amin a j övó múlik, azok r. középiskolai te árok és velük mrg igán keveset és nem i. megfelelően foglalkoztunk. Nem n beszélve s lehet ti „>n bérezésükről. Min., ont moc kell tenni, ho?;y c pedagógusokat a kormány mell ' lel essen éllit-ni, megfel lő int ézk ..dós" 1 el ez sikerülni fog. ^nii . i Nory: Az kDP-n ;k Népfront j Hege volt. Az MDP hizelg-t és egyrészt ezz el akart marxista meggy.' ző esi nevelni, másrészt - c^miní eztrotiv • , eszközökkel, az MSZMP-nők szilárdabbnak: kell lennie, mint az MDP volt, Okt. 23-n,,k z volt az oka és :zá? t is volt szükséges a szovg-t beavatkozás, mert a párt- és kormányvezet ői nem bíztak som o kommunisták- í bon, sem a műn’- ko: ztrályb.n, sem e honvédségben és ezért n m fegyvereztek f .löket idejében és ezért nem kapott a honvédség időjében parancsot. Ez ckozt. 9 osztón azt, hogy nálunk'az okt. események máské zajlottak, mint amilyen pld. Poznan volt. Goda Gábor: Az ellen'orr. dalom nem 23-ónm hanem jóval előbb kezdődött. Kétségtelenül hibásak a magyar irók is, akik nem s Pártban lévő hibákat támadták, honom magét a Pártot és ezz el részt vettek & dozorganizálésban is. Az igaz , hogy a párt v lt vezetői százezreket öltok olyanokban, akik két garast nem értekés semmit sem törődtek a többivel.' Pld. Aczél Tamás. Mindez hoz: éjárult az értelmiség elkeseredéséhez. Mostani problémáink megoldásánál alapvető kérdés az, hogy a sajtó 'a rádió kinek a kezében van tfe mit mond. Ma. még sem a rádió, sem a sajtó nem képvisel bennünket megfelelően. Nem szabad megalkuvóknak 1 en§M 2 | J \ í
