Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1989-01-05
> Az alapszervezetnek 1988-ban nyitott munkaterve volt. A vezetőségi ülések és taggyűlések főbb napirendi pontjainak rögzítésével. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy a legfontosabb napirendek kellő előkészítés után kerüljenek megvitatásra. Amennyiben szükséges volt egyes kérdések megvitatására további ismeretek, információk birtokában visszatértünk. A nyitott munkaterv lehetőséget nyújtott arra is, hogy időközben felmerült, központi ajánlott témákat is időben beiktathassunk a vezetőségi ülések, vagy taggyűlések programjába. A kutató intézet gazdasági helyzetének áttekintésével az intézeti gazdasági stratégia kialakításának kérdéseivel két taggyűlés keretében foglalkoztunk. Erre mindenképpen szükség volt, mert a kutatási területet érintő drasztikus, megszorító intézkedések jelentősen sújtották intézetünket is. 1988. január 1-ével 25 %-kal csökkent az MTA-tól kapott költségvetési hozzájárulás, de ugyanakkor kiemelt állami kutatási programok /OKKFT, tárcaközi CT programok/ anyagi forrásai is csökkentek. A támogatás csökkentése önmagában 4o fö foglalkoztatását tette kétségessé a 16o fős intézetünkben, hogy az in- 1 tézet adott szintű kapacitása működtethető és fenntartható legyen a jelenlegi költségvetési támogatással azonos összegű árbevétel elérésére van szükség. Tehát ma a költségvetési t ámogatás és a saját erőforrás aránya 5o-5o %. Az intézet 1989.évi gazdasági helyzetét, remélve azt, hogy további költségvetési elvonás nem sújt bennünket, /az Akadémiától egyelőre szóban erre kaptunk garanciát/ az intézet árbevétele határozza meg. Ennek biztosítására az intézet vezetése és a tudományos egységek nagy erőfeszítéseket tesznek. Ez nagyon nehéz feladat figyelembevéve azt, hogy kutatási eredményeket felhasználó üzemek is igen nehéz gazdasági helyzetben vannak. Súlyt bennünket az alapkutatások érdekeltségi rendszerének megoldatlansága. Alapkutatási eredményeink beépülnek mások eredményeibe, de miabból nem részesedünk, csak az aki az "érdekeltségi lánc" végén van. például a fajtaelőállítás, vízellátás, növényvédelem,stb./ nem. Az önfenntartási kényszer hatására az alapkutatásra profilírozott akadémiai intézetekben a megrendelők igénye szerint még inkább eltolódik a kutatómunka ^ súlypontja az azonnal felhasználható alkalmazott fejlesztő kutatások irányába. / Ez a megrendelő számára logikus, erre van szüksége, de ha ez alapkutatási intézménynél ha ez válik túlnyomó anyagi forrássá, nem biztosithatók tényleges tudományfejlelsztési koncepciók,ténylegesen uj eredményekkel biztató alapkutatások. Az alapkutatási eredmények tárháza folyamatos feltöltésre szorul, s ha ez nem biztosított később vezet tragikus gyors összeomláshoz. Mezőgazdasági kutatások területén alkalmazása nem oldható meg közvetlenül, mivel itt. a nemzetközi adaptáció a termőhelytől függ, magasszintü adaptációs kutatásokat tesz szükségessé. A vázolt nehéz gazdasági helyzet nagyon nagy követelményt állit az intézet kollektívája elé, hogy a kutatási bázist, kapacitást megőrizhessük és működtethessük. Gazdálkodási megfontolásokból az intézet vezetése belső szerkezeti-szervezeti módosításokra is kényszerült. Az eddig önálló egységként működő Finomszerkezeti és Izotóp Laboratóriumokat beolvasztották a t udományos osztályokba. így az intézet tagozódása: három tudományos osztály. Talajtani, Agrokémiai és Talajbiológiai Osztály, valamint a központi egységek. Vezetőségi ülésen és taggyűlésen értékeltük a pártutánpótlás helyzetét. Uj párttag felvételére a közeljövőben nem látunk lehetőséget. r-~? ---Z <:: B öMmmtratMiafaraHsasw 'aMMaséeem*simm&-z .■ fi '"tetetett #;
