Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1988-06-16

ggT ^tgpi^jiBigjgiggiSBBpi^ Trrimn.. ........ I m > -il M dolkodnak. Grósz elvtárs aláhúzta, hogy ezt a kérdést érdemi módon kell elővenni. Sokkal nagyobbak a gazdaságban a lehetőségek, mint gondoljuk. A káder- és politikai munka eszközeivel ezt érvényesí­teni kell. Örömmel vette, hogy a lakóterületi munka nagy súllyal szerepel az anyagban. Keresni kell a módszereket, hogy hogyan le­het a lakóterületen a mi tevékenységünket úgy megerősíteni, hogy érdemibb munkát tudjunk folytatnj. Vizsgálni kívánják a kábel te­levíziók színvonalát és a kerületi újságokat. Aktuális kérdés a tagkönyvcsere, a munkásőr állomány épitése. Itt is azt kell keres­ni, hogy hogyan lehetne úgy alakítani a gyakorlatot, hogy amikor megnöveljük az alapszervezetek önállóságát, akkor ezekben a kér­désekben nagyobb legyen az eredmény. Lakatosné elvtársnő elmondta, hogy a szerkesztőbizottságban fel­merült a kérdés, hogy a Pártértekezlet mondanivalóját bele lehet­­_ e építeni az anyagba. Véleménye szerint a címben szereplő munka­rend nem illik az anyagba, ki kell venni. A PB, a PVB és a mun­kabizottságok mint választott szervezetek súlya kidolgozatlanabb az anyagban szemben az apparátussal. A PB tagok személyes képes­ségeinek jobb kihasználására kell törekedni. Felmerült a kérdés, hogy a munkabizottságok hogyan tudnának résztvenni a végrehajtás előkészitésében és ellenőrzésében. Egyetértett avval, hogy a Pártbizottságnak jobban a pártszervezetek felé kell fordulnia. Munkamódszerben itt is tartalék van. Szeretné, ha megfogalmazódna, hogy a testület vezetői a pártszervezetek testületi ülésein vesz­nek részt, a pártszervezetek véleményét gyakrabban kérik ki. Ezt a folyamatot a Budapesti PB-nak is tovább kell vinni. Nem a tar­talommal van a probléma, hanem, hogy eljussanak az emberekig, hogy azok jobban megértsék a munkánkat. Jelezte, hogynem egyértelmű a lakóterületi pártbizottságok fogadtatása a párttagság körében. El kell érni, hogy a lakóterületi pártvezetőség egy érdemi tes­tület legyen és ne a nyugdijas párttagok szervezete. Nem idő­szerű az egyes alapszervezetek önállóságának a továbbfejlesztése. A kiválasztódásnak kell nagyobb teret adni, de valamiféle irá- CT nyitásnak is maradni kell. A közvetlen képviselet kérdéséről meg­állapította, hogy az részben valósítható meg és nem következete­sen. Szólt a pártmozgalom, a tömegszervezetek és a tanács vi­szonyáról. Javasolta kibővíteni az anyagot, hogy hogyan lehet a befolyást úgy erősíteni, hogy csökken az operativitás a tanács t irányításába. A munkatervek készítésével kapcsolatosan megálla­pította, hogy jó, ahogyan a PB eddig is csinálja, ebben a témá­ban csökkenteni kell az anyagot (7. pont). Javasolta azonban, hogy következetesen kell végigvinni, hogy részkérdések az állami terü­letről ne kerüljenek a VB elé. Javasolta, hogy a VB egy-egy tag­ja a lakóterületi pártszervezetekkel közösen tartson értekezlete­ket . Kádár elvtárs megemlitette, hogy egyre inkább hozzá kell szokni ahhoz, hogy egy alulról épitkező társadalomban élünk. Ebből a szempontból kell meghatározni, hogy mi a viszonyunk az alapszer­vezetekhez. Megállapítás volt, hogy a különféle átszervezések a tartalmi munkától veszik el az energiát. Elhangzott a beszél­getéseken, hogy ne csináljunk úgy, mintha az imperializmus a szocializmus erősítésére törekedne (pl. kölcsönök feltételei ti­tokban maradnak). Ezt az anyagot egy folyamat részének kell tekin­teni. Amire a kerületi Pártértekezlet óta törekszünk, az a lakó­­területi munka. Nyilvánvaló, hogy a következő két év feladata lesz, | í L JgM ' : ’ j

Next

/
Thumbnails
Contents