Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1988-01-28
flMHBCGBBA?8KCSR&V£: Szabó elvtárs őszinte elismerését fejezte ki az állmi-intézeti nevelő feladatokat ellátó nevelők irányába. Az anyag szerint a Béke Nevelőotthonban nem teljesitik pedagógiai tevékenységüket. Örömmel nyugtázták, hogy ezek a gyerekek kötődnek az intézethez, pedagógusokhoz, jóllehet, ebből az intézetből kerül ki a legtöbb deviáns gyerek. Nagyon nagy értékük van munkájuknak, mégha számszerűleg nem is lehet kimutatni. Tudomása szerint a Kapitányság és a Béke Nevelőotthon között békés egymás mellett élés van, s nem állóháború. Azt azonban megerősítheti, hogy nem egy esetben voltak kénytelenek a nevelőkkel szemben szankciókat alkalmazni. Jendrolovicsné elvtársnő úgy gondolja, hogy a gyerekek szocializációja 18 év. Hangsúlyozta, hogy az intézeteket úgy kell formálni, hogy mindenképpen hasonlítsanak a családi körülményekhez. Felvetette, hogy a most felszabaduló munkaerőt át lehetne irányítani ilyen pedagógiai munka végzésére. Pálvölgyi elvtárs megemlitette, hogy Budapest előnyös helyzetben van a fiatalok társadalmi beilleszkedésének tekintetében. A Fővárosi Tanácsnak lehetősége van saját hatáskörébe vonni a 2 szobánál nagyobb lakásokat. Ha a Szociális és Egészségügyi Minisztérium rendszere kialakul, akkor tisztázni lehetne, hogy a társadalmi és tömegszervezeteknek melyek azok a feladatai, amivel a nevelőotthonokat hatékonyan tudják befolyásolni. Csapiáros elvtársnő elmondta, hogy két alapvetően ellentétes nevelőotthon pedagógiai eredményessége nem egységes. Ez nem kritika, ez törvényszerűség. Mindenkit saját lehetőségeihez képest kell megítélni. Azok, akik ott dolgoznak, nem kapják meg azt a társadalmi elismertséget, ami jár nekik. Véleménye szerint is a lakáskérdés az, amit generálisan meg kell oldani. Kádár elvtárs kérte a Párt-végrehajtóbizottságot, hogy az itt jelzett problémákat továbbítsák az illetékes szerveknek, hiszen a prevenció mindenkinek feladata. « Dérfalvi elvtárs megállapította, hogy a kerületi Pártvégreha jtóbizottság a jelentésekből és a szóbeli kiegészítésből megismerte az intézetek helyzetét, nevelési problémáit, a felnőtté váló fiatalok önálló életkezdésének sokoldalú nehézségeit. A Béke Nevelőotthon anyagi-technikai ellátottsága és növendékei tekintetében is nehezebb helyzetben van a Münnich Nevelőotthonnál, de a felnőtté váló fiatalok számára egyformán nehéz a társadalmi beilleszkedés a nevelőotthonból kikerülve. A problémakör csak a társadalom többoldalú támogatásával oldható meg megnyugtatóan: igy az állami gondozásbavétel helyett a családok segítésével, a bűnmegelőző munka javításával, a nevelőszülői hálózat kiszélesítésével, a meglévő pénzeszközök jobb kihasználásával, a különböző társadalmi szervezetek és személyek adakozásának jobb összehangolásával. Segítséget jelenthet mind a társadalmi beilleszkedésben, mind az intézeti nevelőmunkában a nevelőfi ^ | , i«| £-S , / i- 4 -
