Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1988-01-14
£> ■ 2.napirend: Jelentés a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések tapasztalatairól a Videoton fejlesztési Intézetnél és a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetnél (szóbeli) Előadó: Gallyas János és Czukor Bálint elvtársak Gallyas elvtárs szóbeli napirendje: Bevezetőjében szólt a pártvezetőségnek a tagkönyvcserebeszélgetések lebonyolításának szervezeti kérdéseiről. A VIFI pártszervezetének taglétszáma 106 fő. A beszélgetéseket terveik szerint január 28-ra be tudják fejezni. Tartalmi összegzést még nem tartott célszerűnek, hiszen erre a beszámoló taggyűlésen többirányú előkészítés után kerül sor. Tárgyszerűen szólt néhány menetközben már hasznosítható észrevételről. A vélemények kemények, olykor erősen lA szubjektivek, de jellemző az a megfogalmazás, hogy az országban végbemenő változások szükségszerüek. Ha a reformfolyamat egészét vizsgálják, akkor azt találják, hogy a pártot érintőek látszanak a legkevésbé. (Tartalmi és személyi vonatkozásban ez egyaránt igaz!) Ennek nem mond ellent, hogy időben a stabilizációs kibontakozási programmal a párt jelent meg először, de ezt nem előzte meg széles körű demokf ratikus előkészítés a párttagság körében. Az 1987. novembere éta ismert rendkívüli Pártértekezlet összehívásáról szüle- I tett döntés, de annak tartalmi előkészítéséről nincs információ. A tagság többsége a hibák megfogalmazása mellett, magáévá teszi és részt vállal a központi és helyi programok megvalósításában. Kérik ehhez a rendszeres információt, feladatmeghatározást. A pártvezetőségek tagjainak munkáját a tagság elsősorban abból a szempontból itéli meg, hogy gazdasági I munkájuk mellett ( és nem helyette) vállalnak többet. Ez hosszútávon nehezen tartható, igy szervezeti-személyi változásokkal kellene ezen változtatni. (Hosszú az 5 éves ciklus, határozott időre történő választás, káderutánpótlási terv elfogadása stb.) A politikai mechanizmus és intézményrendszer korszerüsitése a párt esetében a legsürgetőbb, amelynek megtörténte alapvetően befolyásolja(ná) minden más társadalmi és tömegszervezet, államhatalmi és államigazgatási szerv helyét ► és szerepét. Igaz-e, reális-e, az Alkotmányban 1949 óta szereplő megfogalmazás: "A munkásosztály marxista-leninistá pártja a társadalom vezető ereje". Másik pártcsoport véleménye, hogy jó lenne látni a fiatalítás tendenciáját. Miért kell, hogy olyan embereket, akiket hosszú ideig szívébe zárt az ország, idős korukra lejáratni? Az utódok kinevelését időben el kell kezdeni. A párttagok informálása, illetve javaslatai a határozatok születése előtt sokkal nagyobb súllyal kellene* hogy szerepet kapjanak. így nem merülne fel a párttagban az, hogy a pártélet információ vonatkozásában egyenlő jogai vannak a pártonkivüliekkel. A párt vezető szerepe felső szinten érvényesül. Alsóbb szinteken viszont a pillanatnyi taktikázás dominál. Az alsóbb szinteken a tényleges hatalom a gazdasági vezetés kezében van. A korábban kialakított szocializmus kép nem az "igazi", de újat nem tudtunk kialakítani az ideológiai munka elmaradása miatt. Milyen módon és milyen j. 1 ¥ í ki- j I ' 'tetetett. 4
