Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1988-09-08

mutatószámokra épül. Alapvetően helytelenítik - sz ösztönzés szempontjából - azt a helyzetet, ahol az intézet vezetője akadémikus. Ennek az az oka, hogy az intézetet nem vezető akadémikusok jövedelme is ugyanakkora mint a kutatóintézetek vezetőié. Ez a helyzet gya­korlatilag megszüntette ebben az esetben a kutatóintézeti ve­zetők anyagi érdekeltségét, eőt azt ie jelenti, hogy az aka­démikusoknak nem érdekük, hogy Igazgatók legyenek, vagy más szinten vezessenek egy intézetet. Elegendő tehát he csak a saját tudományos témájukkal foglalkoz­nak. További fonákság, hogyha egy akadémikus egyetemnél dolgo­zik - miután fő feladata az oktatás - akkor ott az úgynevezett 8zerződéae8 árbevételből ie részesülhet. Ezt egy kutatóintézetnél dolgozó nem teheti meg. Az Energiagazdálkodási Intézet államigazgatási irányítás alá tartozik. A vezérigazgatónak és helyetteseinek anyagi érdekelt­sége azonos, az irányitó hatóság által jóváhagyott célfeladatok­hoz kötődik éa legfeljebb az alapbér loo %-áig terjedhet a pré­mium. Ez a konvertibilis export növekedése esetén exportprémium­­mal bővülhet. ^ Jelentős különbséget tesznek azonban a felettes szervek az export növekmény vagy csökkenés mutatószámának megállapításakor. Az exportteljesítmény mérséklődése esetére mellőzték ugyan a szankcionálást, de továbbra sem lineárisan kapcsolják az export­prémiumot a teljesitmónyhez. A felső korlátok alkalmazása mindenképpen vitatható. A magasabb vezetőállásé dolgozóknál a felső korlát nem ösztönöz csúcstel­jesítményekre. CTr Ate—- )_;frr.fr i-É ] W** • — 1 £- 4 -

Next

/
Thumbnails
Contents