Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1988-08-25
a testület havonta tartott ülést. Az egytestületes pártbizottságok nagy része bevezette az un. röpezavazós intézményét. Ugyanakkor reális veszély, hogy csorbát szenved a kollektív vezetés, miután megnőtt a testület kát ülése között végzett titkári munka politikai súlya, felelőssége. Ennek megfelelően megnőtt a jelentősége a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról szóló tájékoztatónak, amely során a titkárok az operativ ügyekben hozott intézkedések mellett részletes tájékoztatást adtak a területen történő fontosabb eseményekről, a felsőbb pártszervek határozatairól. A testületi üléseken a feladatok meghatározása és számon* kórósé célratörőbb lett. Nőtt a pórtbizottsági tagok felelőssége, javult a belső tájékoztatás, gyoraabb lett az információcsere. Arányosabbá vált a munkamegosztás, erősödött a testületi munka kollektivitása. A testületi ülésekre történő előterjesztéseknél fontos az írásbeliség, a szóbeliség helyes arányának kialakítása, és az hogy ebben a szükségszerűség, a célszerűség ós ne hangulatok döntsenek. rí A korábbi "VB-kontroll” megszűnése több pozitívummal is járt. Az előterjesztőket a közbeeső lépcső kimaradása és Írásos előterjesztésnél az Írásos kimunkálás ténye gondosabb ós pontosabb megfogalmazásra az adott tárna sokoldalú megvizsgálására /egyértelmű ós tömör rögzítésére/ kónyszeritette. A nagyobb létszámú PB//a VB-hez viszonyítva/ az érdemi vitát nem befolyásolta, sőt erősítette azt. Gyakrabban fordult elő /és ez nem baj/, hogy előterjesztéseket az egytestületes PB-k nem az első, hanem csak a második, vagy harmadik menetben hagytak jóvá. A testületekben jellemzővé vált a személyre szóló feladatmeghatározás, a testületi tagok nagy felelősségtudattal követik ] 1- 8 -I -----------.
