Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1988-01-28

! ' __

i

►

I- 9 -k

j

elképzelése sérült, életfilozófiájára az itt és most a jellemző. Ezért munkahelyén, munkásszállón igyekeznek szabadulni tőlük. Más élethelyzetben magatartásuk kudarcot vallana, emiatt minden olyan helyzetet, ami 7 nem intézeti jellegű, kerülni igyekeznek. Ezzel magyarázható, hogy nem szivesen mennek pl. munkásszállóra.

b./ A családba való visszahelyezés nehézségei:

Alapvető probléma az a gyerek és a "család” között,

^ hogy a mindent meghatározó érzelmi kötődés hiányzik,

nem alakult ki, ill. sérült. így azok a családok, amelyek jelentkeznek a gyerekért, 16 éves kora után, anyagi megfontolásból teszik, igy a kihelyezés már eleve kudarcra van Ítélve. Nincs birtokában a családi együttélés normáinak, szokásrendszerének az állami gondozásban felnövő gyennek.

I Sok esetben a család életvitele, az általa közvetített

értékek és normák ellen is kifogás merülhet fel, tehát a fiatal kihelyezése eleve nem javasolható és megoldható.

| Az állami gondozásba adás ténye, élménye egy adott idő

, után feldolgozatlan, s ez a feldolgozatlan feszültség,

konfliktus a családdal való együttműködést nagymértékben akadályozza.

► Saját lakáshoz jutás:

Az állami gondozásban felnövekvő gyermekek nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, hogy lakásépítésbe vagy lakásvásárlásba kezdhetnének. Megoldásként a tanácstól igényelt bérlakás marad, melyeknek száma rendkivül korlátozott, még akkor is, ha az elmúlt évben határozat született arról, hogy I 1987-től 40 szükséglakást kapnak évente.

Helyzetüket nehezíti, hogy fiataljaink zömének II. kerü- 1 leti állandó bejelentett lakcíme van /Bp.II.Hárshegyi ut 9./.

¥ I j

*“■ -'teteiw. ji