Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1988-08-25

n£ I - 2 -Előzmény nélküli az eddigi beruházási gyakorlattól eltérő pénzügyi megvalósítási feltételrendszer. Eddig a belső városrészeken került sor rehabilitációkra, ahol külön biztosított állami erőforrásokra támaszkodott a végrehajtás. Óbuda-Újlak esetében ilyen források nem voltak megteremthetők, ezért vállalkozás jeliegűként kerül sorra a revitalizáció. A területelőkészítésben, a közművesítésben és az IKV kezelésű házak felújításában jelennek meg állami pénzeszközök (ez kb. a teljes beruházási költség 1/4-e), amelyek a hagyományos tanácsi beruházás eszközrendszerét igénylik.(Erre jellemzők a ta­nács és IKV által meghirdetett tervezői és kivitelezői versenyek a szerződésben rögzített árak és határidők stb.) A teljes költség ^ közel 75 %-a magán és vállalkozói tőke, melyből a lakásépítést és a nagyobbrészt kereskedelmi beruházásokat kell lebonyolítani, piaci törvények szerint. Bonyolítja a helyzetet, hogy a vállalkozói tőke terhére megvalósuló beruházásokhoz biztosított telkek árának vissza kell kerülnie az állami pénzeszközök körébe , tehát önfenntartó fo­lyamatként működik a tanácsi finanszírozás. A kétféle beruházási struktúra összeötvözéséből sok ellentmondás adódik, melyek feloldá­sára tett javaslataink intézése lassítja és nehézkessé teszi a beruházás indítását és menetét. A kereslet-kínálat törvényének érvé­nyesülését látszik elősegíteni az 1987. évi, földről szóló I. tör­vény, a végrehajtási rendeletek, az 1/1988. Fővárosi Tanácsrendelet, a 3/1987. Fővárosi Tanácsrendelet amelyekből egyértelműen az az ál­talános törekvés bontakozik ki, hogy a lehetséges hasznosítási mó­­tó"' dók közül pályázat döntsön a kiíró számára legmegfelelőbb megoldás­ról. A pályázati rendszer gazdasági életünk minden területén szabá­­\ lyos formává vált, általában kedvezően lazította fel a korábbi me­rev, semmire sem ösztönző megbízásos rendszert. Az építőipari te­vékenységhez kapcsolódóan a versenyeztetés rendeleti szabályozása elsősorban a fővállalkozói rendszerben történő hagyományos beruhá­zásokra utaló szövegezésű, a tanácsok által igazán preferált együttműködés vagy közös vállalkozás lehetőségét gyakorlatilag nem tartalmazza. Nincs kapcsolat az építészeti pályázat és a hasznosí­­f tási verseny között, amely kapcsolat kiemelkedő építészeti v. vá­rosképi megjelenésű együtteseknél (pl. a tervezett szálloda ese­tében) elsőrendű szempont. Mindent összevetve a pályázati kötele­­zettségünknke eleget téve a Magyar Hírlapban egy kétfordulós pályá­zati felhívást jelentettünk meg, melynek partnerkiválasztó első fordulója 19B8. augusztus 15-én kerül kiértékelésre. ^ ¥ | , -ff "tetetett*#

Next

/
Thumbnails
Contents