Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1980-05-08
F ' ’ Y ' , ’ • i , ■ < "ti rá „rá®®"®#® rá - * '/' ; j. te' —— —- 12 -', te ® ■ 3 I • '• >• toJ iV-fa. i '• ' A ■ 7 műsorát viszonylag rendszeresen és az ott látottakat-hallottakat kritikusan megbeszélik. A fenti problémák megvitatására iskolán belül az alábbi lehetőségek vannak. Osztályfőnöki órán, IV. osztályban világnézeti órán van lehetőség, aktuális kérdések megbeszélésekre, igaz szűk keretben, mert ezek nem mehetnek az adott óra tantervi ' követelményeinek rovására. KISZ foglalkozás keretében, politikai vitakörökön a tanulók felvethetnek kérdéseket, de ezek megvála- 1 szólása csak akkor lehet érdemben kielégitő, ha megfelelő vitavezető van. Végül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó kérdés szakórán is megvitatható /történelem, földrajz, biológia stb./. Megnyugtató megoldás csak a KISZ keretében képzelhető el úgy, hogy időnként a kérdéseket összegyűjtik a politikai vitakörök vezetői és ennek megfelelően vitavezető meghívásával adják meg a lehetőséget a tartalmas vitára. Az MTA Pszichológiai Intézete nagyszabású felmérést végzett a motiváció kérdésében, igy iskolánkban is 8 osztály kérdeztek meg - névtelenül -, melyben közvetetten arra kerestek választ a kutatók, hogy a tanulót milyen tényezők motiválják, mit fogad el szívesen, mit szeretne stb. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a motivációs hatások elsősorban a baráti körből, családból jönnek. ■ff Az iskola hatása e téren nem meghatározó. összességében a fenti negatívumok ellenére megemlítendő, hogy a negatívumok főleg a korosztály jellegéből kritikus és lélektanilag rebellis jellegéből fakadnak. Az elmúlt években érettségizett generációk'.azt mutatják, hogy a munkában, tanulásban tanulóink megállják a helyüket. Alkotó módon szeretnének részt venni, tehetségüknek megfelelően, társadalmi rendünk építésében /legfeljebb saját tehetségük megítélésében elfogultak/. A közéletiségre nevelés iskolai erőfeszítései is beérnek, hiszen furcsa módon tanulóink majdhogy nem először tőlünk értesülnek a lakóhelyi demokrácia lehetőségeiről, a tanácstagi munkáról, s miután, mintegy a kötelező házifeladat során ezzel megismerkednek más szemmel nézik a Tanács munkáját is, és később társadalmi í
