Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1978-05-25
1 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT f II. KERÜLETI BIZOTTSÁGA lU. Budapest, 197 8.„ máj.US 16. ................... Bem tér 3. _. RT Latta: Ikt.sz. T/19/1978 Készült: 2o pl. Szigorúan bizalmas ! A pártoktatási év kerületi tapasztalatai, az 1978-79-es pártoictatás előkészitésének feladatai 'íüiSlí TÖMEGOKTATÁS: A még Jelenleg le folyó oktatási évet a kerületi párttagság marxistaleninlsta képzésének helyzetét és feladatait tartalmazd elemzés és a feladatterv alapján készítettük elő. Az oktatási év indításáról 1977. november 25-én számoltunk be a Vógrehajtóbizottság előtt. Mostani jelentésünkben a beszámoló taggyűlések pártoktatással foglalkozó értékeléseire, az agit-prop. munkabizottság által készitett feljegyzésre, a szakcsoport-vezetők óvvégi jelentéseire ós az oktatási albizottság tapasztalataira támaszkodtunk. , Kerületünkben idén 263 tanfolyamon ós 25 előadássorozaton 5.351 hallgató tanult, /a részletes adatokat mellékletben közöljük/. Az~aIap~-~ ‘szervezetek oktatás-szervező munkáját dicséri, hogy a lemorzsolódás minimális vöTt~.~~Nem ilyen kedvező a kép a párttagok arányát illetően /~43 % /~. bár'az al.ao32Ler.vaza.t.ek-elszámoltattuk párttagjaik képzésért!. Ebben a vonatkozásban - jelentős erőfeszítések ellenére -sem tudtunk lényeges haladást elérni, ami arra uLal, hogy a jelenség mögött objektiv okokat kell keresni /a kerületi párttagság 25 %-a nyugdijas, magas az állami oktatásban tanulók aránya/. Több propagandista is úgy véli, hogy éppen a párton kívüliek uagas aránya az oka annak, hogy lassan és nehezen javitható a tanulási fegyelem. Egyes alapszervezeteknél még az sem tisztázott, hogy a pártoktatás a párttagok oktatása, vagy a párt által szervezett oktatás /pl. a Foglalkoztató Iskola szemináriumán a propagandista az egyetlen párttag/. A feladatterv az ötéves kerületi oktatáspolitikai terv alapján differendiált ajánlásokat fogalmazott meg az alapszervezeteknek a tömegoktatás témaválasztására vonatkozóan, és felhívta a figyelmet a tanfolyami formák egymásra épitettségének fontosságára. Bobén a vonatkozásban van ugyan előrelépés, de a hallgatók kiválasztásában az irányítottság és önkéntesség együttes,figyelembe vétele helyett még inkább csak az önkéntesség dominál. Pozitívan értékelhető az alap‘szerveze beknek~~áz a~törekvéseT~ hogy egy-egy tanfolyamra nagyjából azonos általános és politikai műveltségű hallgatók járjanak. Ilyen értelemben a homogenitás az oktatás hatékonyságának növelésében fontos szerepet játszik. A differenciálás azonban nem a témaválasztásban, hanem a foglalkozások színvonalában realizálódik, A feladattervi a j ánlásokat tapasztalataink szerint inkább a kisebb alapszervezetek veszik figyelembe. Nem ritka, hogy a propagandista"ep¥ettségelIez érdeklődéséhez 03 vállalkozó kedvéhez igazodik az egész alap~szerve"et pártolrtatasá.' A nagyobb intézmények ebből a szempontból is előnyösebb helyzetben vannak, mert a propagandisták és a témák szélesebb körével gazdálkodhatnak. í ^ ; ‘ kJ 0" ! ' .
