Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1978-03-02
A segítő tényezők között alapvető szerepe volt és van az ágazati irányításnak. A Kohó-és Gépipari Minisztérium 1972. évben ágazati elemzések alapján elrendelte három jelentősebb termékcsoport (irányítástechnika, háztartási készülékek, nagyfeszültségű készülékek) gazdaságossági vizsgálatát és intézkedésekre u. n. termékbizottságok létrehozását. E bizottságok segítették a célok komplex szemléletű végrehajtását. A tárca ajánlásai az évenkénti tervkonzultációk és egyéb kapcsolatok során ösztönzik a Műveket újabb eredmények elérésére. A termékszerkezet átalakítását szubjektív és objektív tényezők több esetben gátolják, késleltetik. A meg nem értés, a megszokotthoz való ragaszkodás sokszor hátráltató tényező. A vezérigazgatóságnak nem egy esetben komoly feladatot jelentett egy-egy gyár vezetőivel megértetni a célok helyességét (például a vízmelegítők, hegesztőgépek gyártásmegszüntetése esetén). Az objektív fékező hatások között legdöntőbb a pénzügyi lehetőségek korlátozott volta, mind a műszaki fejleszüÜB' t^S’ m'nb 8 beru6ázások, és a forgóeszközök növekedési fedezete esetében. Az első két eset általánosan ismert, ezért külön a forgóeszköz növekedés problémáját emeljük ki. A termékszerkezet korszerűsítésével együtt koncentráltan létrehozott alkatrész- és részegység gyártás igényli ezeknek az elemeknek a készletezését. Hasonlóan készletnövelő hatású, ha a vállalat komplett nagyberendezések fővállalkozásban való gyártására nagyobb mértékben vállalkozik, mert itt az átfutási idő megnövekedése miatt eleve nő a készletállomány. Emelő hatású az export is Számos probléma kíséri a vállalat kooperációs tevékenységének tervszerű alakítását, A VBKM igen sok és fontos anyag, alkatrész beszerzésben tartós kooperációs kapcsolatban vesz részt. A partner vállalatok egy része azonban nem tud, vagy nem kíván kapcsolódni volumen növelési és ezzel együttjáró struktúra átalakítási céljainkhoz (pl. Finomkerámiaipari Művek, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Villamosszigetelő és Műanyaggyár). E feszültségek feloldására gyakran kell igényelni a tárca közreműködését. Általános problémaként kell kiemelni, hogy a termelékenységet nagymértékben növelő fejlesztést akadályozza az u. n. háttér ipari gyártás hiánya, ahonnan olcsón beszerezhető lenne számos apró - tömegcikk jellegű - alkatrész. Jelenleg ezek gyártására is a vállalatnak kell berendezkednie, alacsony termelékenységgel, magas önköltséggel. E tekintetben a vállalati struktúra átalakítási szándék erősen összefügg az ipar egészének struktúrájával, annak átalakulási üteme sokszor meghatározó körülmény a VBKM számára. 4. A KŐVETKEZŐ IDŐSZAK FELADATAI A struktúra átalakító tevékenységet az eddigi tapasztalatok elemzésével, a tanulságok értékelésével folytatjuk. Ehhez nagy segítséget ad, illetve irányt mutat a Központi Bizottság 1977. október 20-i határozata. Ennek alapján látjuk, hogy eddigi intézkedéseink hol feleinek meg a népgazdasági követelményeknek, és azt, hogy mit kell még tennünk. Eddig olyan tevékenységet folytattunk, amelyik gyorsan, viszonylag kis eszközfelhasználással hozott eredményeket. Ezek: egyes gyártmányok termelésének megszüntetése, a profilátadás, a gyors átfutású gyártmán^ m fejlesztés, az igények befolyásolása voltak. Lényegesen hosszabb és nagyobb anyagi eszközöket lekötő feladatok a teljes - rendszerszemléletű alapokon nyugvó - gyártmánycsalád fejlesztések végrehajtása, valamint a beruházást igénylő gyártási rendszerek átalakítása. Mindkettő végsősoron a termelékenység növelését, a termelési volumen létszámtöbblet nélküli felfutását kell hogy eredményezze. A vállalat ezirányú tevékenysége az V. ötéves terv i, I során indult meg, eredményei 1979-től fokozatosan jelennek meg. Fő feladatának tekinti a vállalat, hogy struktúra átalakítási intézkedései ne okozzanak ellátási hiányokat. Ellenkezőleg: az időben felismert keresletváltozások befolyásolják a termelés átalakítását, bár a felismert piaci kereslet kielégítésének egyre gyakrabban szab határt a VBKM rendelkezésére álló anyagi eszközök mértéke (pl. a gépkocsi ■ . indító akkumulátorok esetében). A termékszerkezetet és a vállalati vertikalitást minden eddiginél nagyobb mértékben befolyásolja majd a művi ■ központi acélszerkezeti üzem működése. Azon túl, hogy több tíz millió forint értékű külső kooperációt meg-V szüntet - ezzel az önköltséget csökkenti - a berendezés jellegű termékek konstrukciós egységesítése irányában is hatni fog. A folyamatban lévő beruházások módosítják az energetikai berendezések, a mérőváltók, egyes kisfeszültségű készülékek termékválasztékát, műszaki színvonalát és a gyártás termelékenységét. A vállalat további terveiben a világítótest, a háztartási készülék és az u. n. elektronikai berendezések, valamint a szerelési anyagok struktúra-fejlesztése szerepel termelékeny berendezések üzembe állítása segítségével.
