Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1975-06-26
. . ■ , ' — - . í ' ' ________ >1 : > ] főosztálya egy sor alapvető kérésre nem reagált. 1975. áprilisában volt egy utolsó helyszíni szemle, eddig kb. 200 ezer forintot áldoztunk az építkezés előkészítésébe, de még odáig nem jutottunk el, hogy beópithető-e a terület, vagy sem. Az indulásnál már elcsodálkoztak azon, hogy a megépülő lakás 1 nf-re 9»ooo forintba kerül majd, hogyan clselhető el ez a magas öszszeg? Ez munkás lakás? Nem is kivánja tovább ragozni a kérdést, de kéri, hogy az állásfoglalás a helyzetre egyértelmű legyen. Dr. Bene Éva elvtársnő: Meg szeretné kérdezni, hogy a szanálás az egyik feltétele és akadálya az építkezésnek? Nem lehetne más területet pld, a Fillér-Retek-Garas utca által határolt területen építeni? ‘ Nyitrai Ferencné elvtársnő: A VB korábban 1974-ben is tárgyalta, illetve foglalkozott a Ganz Villamossági Müvek lakásépitési akciójával, úgy látja, hogy az eltelt idő óta nem léptünk előre. Elmondja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján az elmúlt öt év alatt 450 ezer lakás épült, ezek 50-54 nf területű lakások. Nem érti a 7« oldal III.bekezdésében azt a részt, hogy a vállalatoknak és intézményeknek ösztönözniük kell az építkezést, holott épp a telek az egyik fő probléma, miért kell ösztönözni, mikor nem vagyunk képesek arra, hogy tudatosan, koncentrálva a már meglévő, folyamatban lévő építkezéseket segítsük. Tavaly is tartottunk egy ankétot, de az ankét nem oldott meg semmit, a másik pedig az, hogy inkább az előkészítést kellene alaposabban megvizsgálni. De ez kinek a feladata? A VB-nek? Keressük meg az illetékes szerveket, Dr. Mueller Otmár elvtárs: Kicsit hosszabban kiván hozzászólni, mert a kerületi szinten túlmenően a budapesti szintet is meg kell határozni, azokat a lehetőségeket, amelyek ren- i i delkezésre állnak és biztosítják, hogy előbbre lépjünk. Néhány fogalmat azonban tisztázni kell, pld. mit nevezünk munkás lakás építésnek. A többszintes, telepszerű legalább 90 lakásos építkezést. Néhány ilyen szempont az anyagba fel van tüntetve, pld az, hogy a TSZ házhelyeket parcelláz, ez a jó kezdeményezés azonban nem tartozik az emlitett fogalomkörbe, tehát nem munkás lakás. A következő téma, ezen belül a munkáltató /vállalat, üzem/ támogatású többszintes, telepszerű, magánerős építés munkás lakás ópité3, a munkások aránya , | a lehető legnagyobb, részükre a legtöbb lakást biztsotsuk. Felmerül az, hogy ki a munkás, a vállalat igazgatója által történő igazolással az OTP maximális pénzügyi támogatásban részesíti. A fogalmakat kénytelen voltam elmondani ebben a vetületben. Vizsgálatokat végeztünk különböző nagyobb lakótelepeknél, vagy ópito szövetkezeteknél és bizony a munkások arányszáma Budapesten még az 50 %-ot is alig érték el. Például Csepelen 2/ö-ot is alig sikerült kimutatni. Szociológiai felmérést végeztünk ós megállapítható, hogy a munkáslakás fogalmát felhasználják azért, hogy gyorsítsák az építkezést, de a munkások bele sem tudnak kapcsolódni az építkezésbe, az 1972-es párthatározat - a munká3lakásépitlcezésről - a tervidőszak közepén jelent meg. Aki építkezni akart, i megkapta a maximális segitségét. A tanácsok oldalán nem állt rendelkezésre sem a szervezeti, sem az anyagi fedezet. I
