Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1973-11-15
i Rész Tamásné elvtársnő szóbeli tájékoztatója: Az 1973/74 évi pártoktatást a X*kongresszus határozatának végrehajtása, a Politikai Bizottság menet közben megjelent,oktatásra vonatkozó határozata,valamint a Központi Bizottság nők helyzetével kapcsolatos határozata alapján készítették elő, úgy hogy a felsőbb szervek határozatai a munkában maradéktalanul érvényre jussanak. Az oktatásnak két ágazata van,egyik a káderkópzést szolgálja,ide tartozik a Marxista-Leninista Esti Egyetem, a Marxista Középiskola és a Vezető-továbbképző. Másik ága a tömegoktatás. A káderképző oktatási formák iránt nagy az érdeklődés.létszámban,jelentkezésben nincs különösebb eltérés. 1973 szeptemberében volt 10 éve,hogy létrehozták a ML-Esti Egyetemet, elmo.idhaté ,hogy helyes volt a létre - hozása. A három budai kerületben egy-egy oktatási évben 320-280 fő képezte tovább magát a korábbi időben, három éve a tagozathoz csak két budai kerület tartozilc.de a létszám változatlan,sőt emelkedik. Mindez megadta a lehetőségét annak,hogy a politikai továbbképzésnek egy kiegyensúlyozott formája jöjjön létre. A konkrét beütemezóst a pártszervezetekben a pályázati felhívásokra végezték. Külön körlevélben felhívták a pártalapszervezetek vezetőségeinek figyelmét a tervszerűség betartására,s hogy a beiskolázást elsősorban az állami káderek,kádertartalókok köréből végezzék. Idén felvételre 310 fő jelentkezett, ebből 222 hallgatót vettek fel, helyhiány miatt elutasítottak 23 főt, nem felelt meg és középiskola elvégzésére javasoltak 39 főt, ebből a munkahely visszavont egy javaslatot, szakosítóra javasoltak 4 hallgatót.pártiskolára 1 hallgatót, nem jelent meg a felvételin 20 fő. A középiskolába 185 fő jelentkezett, 174-et vettek .el 11 hallgató visszavonta a jelentkezését. Az egyetemi beiskolázásra továbbra is jellemző,hogy a hallgatók 60-70 /-a tervszerűen,a káder továbbképzési terv alapján tanul. A nagyobb pártszervek, VB-k, csúcsvezetősógek az oktatást jól kézbentartják,iskoláztatási tervük van. Ugyanakkor lassú a fejlődés a kis alapszervezeteknól,ha van is tervük,az nem épül a politikai oktatás fokozatosságára,két ellenimondás, két véglet van. Elküldenek olyan hallgatókat,akik nem képesek a feladatokkal megbirkózni,a káderekkel való állami feladatok végrehajtásával sincs következetes foglalkozás. Sokszor előfordul,hogy rövid ideje dolgozó embereket küldenek az Egyetemre,nincs munkahelyi,magatartásbei A Ő ívjy fctíJ & 'fc Cl**" iatuk sem róluk. A beiskolázásokban azonban tel i. pozi'i ivut. ás van: lovát vr.j <«.•<■• a. fiarn .üa,a 30 éven aluliak a létszám 20$-át teszik ki. Ez bgyben problémát is felvet,mert a párttagok számaránya nem emelkedett. A 222 hallgató 53 %-a párttag, ez kevesebb mint a korábbi volt / 61 / / A harmadik évfolyamon 50 % fölött van. A párttagok arányszáma csökken a középiskolások között is, mindössze 35 %• ügy néz ki,hogy e téren a jövőben sem tudnak majd gyorsabb ütemben előremenni, csupán a tagok korösszetételében. Arra kell törekedni,hogy a kis alapszervek párttagságának politikai felkészültségét fokozzák,ezen keresztül esetleg még lehet a párttagok arányszámát majd növelni a hallgatóknál. A fizikai munkások arányszámának növelésére is gondot fordítanak, de itt gyorsabb a megtorpanás,mivel az elméleti anyag igen igényes, nagyobb a lemorzsolódás közülük. A középiskolások lég jobbjaiból próbálnak beiskolázni az egyetemre. , - 18. -I
