Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1973-11-01
A Szovjetunióhoz való kapcsolat nemcsak egészében, hanem az egyez emberek vonatkozásában is sokkal jobb és megfelelőbb, mint korábban. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kerületben sok Szovjetunióban végzett kutató van, Ezeknek a hatása - mint a beszámolóból is kitűnik - egyértelműen pozitív képet mutat. Egyes helyeken előfordul, h pozitivista objektivizmus, a nyugat felé fordulás és az ideológiai kérdések fontosságának háttérbe szorítása. Ezek a jelek azt mutatják, hogy jelentős feladatok vannak még az ideológiai képzésben, az abban való részvételben és az aktivitásban. A párt általános politikáját elfogadják a kutatók és egyetértenek a Tudománypolitikai Irányelvekben megkövetelt önképzéssel is. Ennek kapcsán javult a párt munkája és nőtt az állami vezetők felelőssége, amikor a jelentés igy fogalmaz* "A pártszervezetek taggyűlésen, vezetőségi ülésen számoltatják be a vezetőket az e téren kifejtett munkáról.H Elég széles körű politikai ideológiai munka folyik a kerületben és tálén ehben a kialakult helyzetben a kerületi pártbizottságnak is van szerepe, mivel nem ragaszkodott szigorúan az eddigi oktatási formákhoz. A pozitív okok között fel kell sorolni azt is, hogy az intézeti vezetőség és az állami pártvezetőség munkája is javult, mivel a szakmai vezetőkre hatást tudtak gyakorolni. Több helyen előfordul, hogy a szakmai és a párt vezetés összehangolva tud dönteni. Például - amire a jelentés 3. oldalán találunk megfogalmazást - "...külföldi kiküldetések előtt.,.a szakmai és politikai vezetők részletesen elbeszélgetnek a kiutazókkal, tanácsokkal látják el és problémáikra igyekeznek válaszolni.H Az anyagban szerepel, hogy a pártszervezetek rendszeresen beszámoltatják a szakmai vezetőket az ideológiai munka területén tett intézkedésekről. Mindezeknek a megállapítása mellett a VB. mondhatja azt, hogy a jelenlegi szükségletekhez képest nem aknáztok ki mindent. Ezek közül néhányat említene. Teljes mértékben egyetért a jelentéssel és azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy a tudományos munka mellett az ideológiai munkának is megfelelő helyet kell biztosítani. Nem becsüli le azt, hogy a kutatók 9o$-a a szocializmus építésével, a párt politikájával és ideológiájával egyetért, de a fennmaradó százalék potenciálisan veszélyeztetheti az 1- deológiai munkát. Végig kell gondolni, hogy a kerület és a helyi pártszervezetek tudnak-e segítséget adni ebben a vonatkozásban. A pártszervezeteknek is nagyobb segítséget kell nyújtani, természetesen elsősorban a kommunista kutatóknak. A másik nagy probléma a politikai és társadalmi munkában való passzivitás. Nem akarja felsorolni még egyszer ezeket a dolgokat, de véleménye szerint nagyobb a passzivitás Ilyen téren, mint ami elfogadható. 4 A kutatók politikai oktatásban való részvétele sok esetben csökkenő tendenciát mutat, itt utal arra, ami a jelentés 6. oldalán van megfogalmazva, hogyegyes kutatók azért járnak esti egyetemre, hogy egyszer s mindenkorra "letudják" a politikával kapcsolatos követelményeket. Tehát ezeket a dolgokat a pártvezetőságnek és az állami vezetésnek is jobban kell szorgalmazni. Nagyon fontos dolognak tartja, és ebben a kérdésben az intézeti vezetőségektől nagyobb elkötelezettséget vár, a középszintű vezetőktől kezdődően, /• i mi ' ~ I — 11 —
