Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1973-10-04

[ ~ " ' ’

| .... \ ... / . V . ' :

*

I i s

k A bértömogszabályozási rendszorro való áttérés igen nagy

nehézségen segitotte át a vállalatot, mivel a bóx’szir.vonalszabályozási rendszerben átlagbér emelést alig hajthatott volna végibe, Ugyanis 1971-ben iparági szinten a legmagasabb bérfejlesztési /hatékonysági/ mutatót értük el,

« Ez egy erős, koncentrált termelés felfutás eredménye

volt, amit néhány évig nem tudtunk volna újólag tultelr A

jesiteni, márpedig a bórszinvonal emelése ennek a mutáld tónak a függvénye, A bértömegszabályozásnál lehetőségünk

i nyilt olyan bérszinvonalfejlesztósre, ami a párt és a

kormány programjának megfelelő szintű.

Ez a rendszer bonyolultabb, mint a bórszinvonalszabályozás rendszere, mivel a mutató termelőegységekre való tervezése ós mérése igen sok bizonytalanságot tartalmaz, márpedig a tervszerű működéshez szükséges, hogy ne spontán hassanak a szabályozók,

A termelő egységek menetközben nem tudják felmérni az anyagmentes termelés alakulását, holott annak lényeges I 1 i bórkonzekvenciái vannak, ós igy megfelelően gazdálkodni s em tudnak.

Az 5 fi-os átlagbórfék ós az állandó adó előírásaival | lényegében 3,6 ^-os adómentes bérfejlesztést biztosit,

A fék alacsony szintű megállapitása nem segiti a termelékenység növekedését. Véleményünk szerint az átlagbórfók emelése, illetve az állandó adó megszüntetése volna szükséges,

► * |

Ez a mutató is - mint a bórszinvonaíszabályozási rendszer - ugyancsak egy progresszív fejlődési irányzatra épül, ha mérsékeltebb vonatkozásban is, így stagnáló vagy csökkenő tormolés mellett a bórszinvonalszabályozási rendszerhez hasonló hatások jelentkeznek /adóterhek nőnek, R-alap csökken/,

í ! -I i

I

á--. 1. •

* I

/ / 16

1/

I I

\ / 1 |

[ — --—-