Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1972-09-07
r i té - 8. - j Mindenki egyetért azzal,hogy hasznos tevékenységet folytassanak a népgazdaság számára. A műszaki fejlesztési alap egy részét elviszi a főhatóság panaszolják, nehéz itt igazságot tenni.Eleve kialakult egy bizonyos pénzügyi arány. Többek között megkérdőjelezték,hogy igaz e, hogy a nemzeti jövedelem növekvő arányát fordítják kutatásokra, pedig igy van,csak az emberek hajlamosak elfelejteni azt,ami 3 évvel ezelőtt volt. Arra kellene törekedni inkább,hogy ne a nagy átlagot nézzék,hanem konkrétan egy adott társaságon belül az arány nálunk helyes e. Itt sem olyan ékseke a határok,ha célkutatásról van szó,annak is lehet alapkutató jellege. A rotációnál az alapötlet az volt,hogy a kutatóintézetek a népgazdasági hasznosságukat többek között a kádernevelésen keresztül is megvalósítsák, A törzsgárda kérdéssel kapcsolatban az a véleménye,liogy a nem megfelelő kutatóktól meg kell szabadulni,ne legyen valaki úgy egy helyben 20 év óta,hogy semmi érdemlegeset sem csinál. Egyébként az anyag olvasásakor csodálta,hogy nem emlitik fel az anyagi, bérezési kérdéseket. Benne volt az irányelvekben is,hogy ez az igény jgos . Az egyetemi tanszomélyzetnél megtörtént a béremelés,az ipari kutatóintézeteknél lényegében évi 5 %,a költségvetésből gazdálkodó intézeteknél óvi 2 %-os a bérfejlesztés - ez pedig semmi. Nem tudja,miért nem oldják ezt végre,hiszen ez ma már nem egy nagy réteg problémája, és régóta Ígérik a bérrendezést. Ugyanilyen probléma a szabadalmak dijazása is, ezért is kevés a szabadalom, kénytelenek vagy költségként elszámolni,vagy a műszaki fejlesztéshez,tehát a dolgozók zsebére megy.Ha növekszik a bevétel, nő az adó miért ne lehetne ezt adóban elszámolni. Az egész ujitó-mozgalom,feltalálások,a szellemi tőke megbecsülése terén sokkal többet kellene előrelépni. De kitör az emberekben az irigység ha ki kell fizetni egy találmányért 200.000 Pt-ot,s nem értik,hogy az állam azért gyakran milliókat kap.Általános irigykedéssel,akadályoztatással tdálkozni,szüklátókörüséggel, bezzeg a lottón nyert milliót,amiért semmit se tettek,nem irigylik. Az ellenőrzés ma még a jelentés bekéréssel,jelentés Íratásban csúcsosodik ki, szinte kilóra mérik.De ha^utatók nem fognak mást csinálni,mint folyton jelentést irni,akkor mikor fognak kutatni,dolgozni ? Az ellenőrzés is kétoldalú dolog,s az ellenőrzésbe is csak azokat lehet bevonni, akik valóban értenek is hozzá,s igy túlterhelik a szakembereket. I | Dr.Dési Frigyes elvtárs: | Visszatérve az előbb említett amerikai pldára,ugy oldották ott meg, hogy volt általúk úgynevezett úttörő kutatás, és akinek valamilyen eredménye volt,Eimikor úgy látta,hogy na most ebből lehet árúcikket csi_ nálni,akkor kötelessége volt,hogy ott is beszálljon a munkába. \ Végezetül arról beszél Dési elvtárs,hogy amig korábban 100 év kellett ahhoz,hogy egy-egy türelmi idő után árúcikk váljon egy-egy felfedezésből,raa már 20 évre,vagy még rövidebbre szűkül ez az idő.Éppen ezért fokozott mértékben kell gondolni az alapkutatásokra. Szilágyi Cr /Urgy elvtárs: Teljesen egyetért Szabolcs elvtárs azon megállapitásával, .ogyha ennek a munkának más harana nem is lett volna,csak az,hogy létrejött a kapcsolat a különböző tudományos intézetek között,kicserélték a véleményüket már megérte a fáradtságot. Általános a vélemény,hogy jó,hasznos volt, jj_j , 00 mmmJ
