Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1972-09-07

■ ■ ■ ' '

...w—■«■■■ ...... . —

------g-ra.

f

.

;

j> - 5. -A másikről csak egy jelentést kell beterjeszteni.A főhatóság ugyan kiadja a különböző akadémiai bizottságnak vitára,véleményezére,de azért egész más a hozzáállás a dologhoz ott,ahol az anyagilag is fáj.

Dési elvtárs kérdéséhez,nem arról van szó a szerződéses munkáknál,hogy olyat csinálnak,amihez nem értenek,nem lehet igy felfogni. Saját példát mond,a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetet gyakran keresik mog termelőszövetkezetek egyszerű rutin munka végzését kérik,s azért nagyon jól fizetnek,mert van nekik miből. Van olyan kutatóintézet,ami elvállalja, mert nagyon kell nekik a pénz, de ők nem vállalják. Egy uj műtrágyagyártásban véleményt mondanak,vagy például előre jelzik térképszerűen az öntözést,vagy kimutatják,hogy az ország melyik részén vannak olyan ásványi anyagok,amelyeket érdemes a mezőgazdaságnak kitermelni.

De csak az alapfeladattal összhangban álló megbízásokat vállalnak,ezt értettek a leírtak alatt. Ez nemcsk pénzt hoz igy,de pozitiv irányban visszahat az alapkutatásra,a kutatók ha lát,ják,hogy amit kutatnak az hogyan alakul a gyakorlatban,ujabb ötletekhez jutnak.

Kérdés volt,hogy a jutalom elosztási rendszer jé e* Személyes véleménye az,hogy nem jé ós ebben a szisztémában nem is lehet jó. Az anyag vitájában io felvetődött ez és mások is ilyen véleményt fejtettek ki.

A helyes dijazás a tudományos munkában az lenne,ha egyféleképpen,ogy alapról fizetnék a kutatót. Ma egy kutató összjövedelme egy szerény alapbérből és különböző egyebekből jön össze. Hogy mennyi az alapfizetése és mennyi artit összeszed,érdemes lenne megvizsgálni.Részben mellékállásból adódik,részben jutalom. Maga ez a jutalmazási rendszer nem jé, mirfc ahogy azt sem tartja helyesnek,hogy egy magasan kvalifikált kutatónak odanyomnak pár száz forintot.

Van olyan intézőt,ahol négyszer,ötször adnak jutalmat egy évben.Minden intézetben természetesen függvénye a kialakult bérezési anyagi,pénzügyi gazdálkodási szisztémának,ezért különböző és nem is lehet egyforma,intézetcsoportonként más- és más. A jutalmazási rendszerrel több bajuk van,mint amit megérdemel,Legtöbben ezt kritizálják és nem látják megn ugtntónalc.

Bonyolult ós sok idő megy el vele,túl tágak a lehetőségek,nem is a lehetőségek,hanem a különbözőségek.

/Ková.cs^Ottó .elvtárs megkérdezi: ki lehet mutatni,hogy mennyi a kutatók alapbére,egyéb jövedelme,mennyi jutalmat kaptak,stb. számszerűen ,/

Nem végeztek ilyen felméréseket,de meg tudnák csinálni és akkor számokat is tudnának mondani. Éppen a mezőgazdasági kutatóintézeti megbeszélésen ezeket a kérdéseket élesen feszegették és joggal.

A törzsgárda kérdése szintén nehéz kérdés. Egyéni véleménye hogy ezt nem lehet kutatóintézetekben úgy tekinteni,mint egy termelő üzemben.Az Irányelvek is helyesen mutatott rá az egyik nehézségre,hogy megragadnak az emberek és általában gyakran éppen negativ szelekció alapján ragadnak meg vagyis a jók elmennek és a rosszak maradnak.

Elég nehéz helyzetben volt az intézeténél is,amikor erős volt a nyomás rá,hogy létesítsenek törzsgárdát jelvényekkel és egyebekkel. Akkor felmérték hogy néz ez ki az intézetben. A törzs egy része kiváló ember,másik része olyan,akiktől jó lenne megszabadulni,tehát egy része pozitiv,egy része negativ értelemben törzsgárda. De az egész kérdést az Irányelvek nem is igy közelitik meg és ez nem véletlen, tökiLetesen helyes fellépni az ilyen mechanikus megközelítés ellen. Kutatóintéz eteknél az nem mindig erény - sőt gyakran nem - ha valaki mondjuk 20 éve egyhelyen van, -lehet hogy éppen azért,mert nem tudnak tőle megszabadulni.

II 7 f •

■Íré ^

—---------ra—— --------*-------J i

i/M . —* i