Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1972-09-07
I ► A 7.oldalon szerepel,hogy "Olykor a kutatási hitelek a tárcáknál -egyes főosztályok rivalizálása miatt - nem megfelelő helyen csapódnak ki." Mit értenek ezen ? Ugyancsak a 7.oldal utolsó bekezdésében van szó arról,hogy a szerződéses munkák általában kedvező fogadtatásban részesülnek,de túlzott igénybevételük az alapfeladatok rovására mehet.Ezért csak az alapfeladatokkal összhangban lévő szerződések kötése célszerű - irják. Egyszerűsítve a dolgot kérdezi,lehet olyat csinálni,amihez nem értenek , amihez semmi köze nem volt az intézetnek ? írják továbbá,hogy a kutatóintézetek igénylik a több évre szóló szerződéseket. Miért; stabilabbá válik az összhang ? Mi a bizottság véleménye a jutalmak elosztásának rendszeréről,jónak tartják e.vagy inkább kritikus szempontból nézendők ? ' "fenol ia fia Még ogy kérdése van,ami ugyan nincs az anyagban,de mégis aszal összefüggő, a törzsgárda kérdése hogyan áll ? A Tudománypolitikai Irányelvekben ugyanis benne van az a feltétlenül helyes elv,hogy bizonyos rotáció legyen a gyakorlati ós a kutató munka között.Ha ezt elfogadjuk,akkor hogyan egyeztethető össze,hogy a kutatóintézetekben törzsgárdák létesüljenek ? • i. Dr.Nagy Ferenc elvtárs: bHB : Részben az anyaghoz.részben olyan kérdései lesznek,amivel kapcsolatos téma nincs az anyagban. A múltkor a VB,előtt tárgyaltait mar ilyen témáról, s akkor is felmerült,hogy lényeges különbség van egy költségvetésből gazdálkodó,egy ipari kutató,egy minősitő,ellenőrző,vagy egy orvosi intézet között. Többször visszatérő tárna,ez a hosszútávú terv.Az Akadémiánál készült ilyen,azt tudja.Kérdés,hogy az ipari intézeteknél vajon léteznek e hosszú távú szerződések ? Van Ígéret arra,hogy lesz hosszú távú munka, de szerződés mindig csak rövid időre készül, ; Elég szép számmal van akadémiai intézet a kerületben,de nincs az anyagban utalás arra,hogy az Akadémián bevezetett reform harmadik évében mi a tapasztalat és milyen a visszhangja,a kutatók,a pártszervezetek általában hogyan Ítélik meg,könnyebb lett a munkájuk,javult az alkotó munka lehetősége,vagy nem javult,vagy egyáltalán elaludt ez a dolog ? A másik ilyen dolog,ami az anyagban nem szerepel,de az Irányelvekben lényeges megállapitás,hogy az extenziv fejlődés befejeződött és ma már , az intenziv fejlődés van előtérben, - gondol itt az élő és holt munka arányának javítására, A Közalkalmazottak Szakszervezetében csináltak egy ilyen felmérést, abból az tünilc ki,hogy ez nem javult,hanem romlott. Hogy áll ez a kérdés a többi intézetnél ? K0rábban mindig előjött az is,hogy nőtt ©az adminisztráció,ez most nem szerepel az anyagban,tehát megállt ez a növekedés,vagy nem állt meg ? Dr.Szabolcs István elvtárs: A 3.oldalon szerepel a KÉKI problémája.Az uj gazdasági mechanizmus bevezetése előtt költségvetésből dolgozó intézet volt,néhány évvel ezelőtt tért rá az ipari kutatóintézeteket jellemző szerződéses rendszerre, annak£ a mmmrnM “
