Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1971-09-16
gr ! • % : 1BHMP [ - 23 . -fa Arra szeretném az elvtársak figyelmét felhívni,hogy ezen belül is a nagyüzemi párt alap sz ervekre kellene koncentrálni, ez nem mond ellent a kerület jellegének. Azt valljuk ugyanis,ha a nagyüzemi pártalapszervekkel rendben vagyunk, akkor az értelmiségi területeken is könnyebbé válik a munkánk.Erre nekünk a történelemből vett példáink, tanulságaink vannak, és akkor tudunk előre menni,ha a munkásosztályon belül rend van,a munkásosztály közérzete jó, akkor a szövetséges osztály,rétegekkel is meg van az al p a harmóniára. Azt szeretnénk kérni,hogy a pártbizottság ilyen jellegű tevékenysége úgy is váljék konkrétabbá,hogy az elvtársak készítsenek erre az alapszervi munkát segitő tevékenységre külön tervet, külön elképzelést# Nem akarjuk mi az elvtársakat adminisztrációval terhelni,de a munkatervhez kapcsolni kell olyan tervet,amely arra utal,hogy ezeket a témákat melyik alapszervben differenciáltan kikkel, hogyan akarja a PB.szorgalmazni,nézni,vizsgálni , s c ;i t eni. Á terv foglalja magába,hogy hol kell előrelépni,melyik alapszervekben és kikkel tudjuk mi ezt megvalósítani. Az alapszerveknek a munka középpontjába korülése, bizonyos munkastílus munkamódszer változást jelent a budapesti pártbizottságtól lefelé,minden egyes pártmunkásig, nemcsak a függetlenített,a választott szervek tagjaiig. A második kör lesz az alapszervekben levő párttagság. Nekünk magunknak is többet kell megfordulni as alapszervesetekben. A villám-látogatásokat háttérbe kell szorítani. Mj_ magunk ezzel a stílussal teremtsük meg annak feltételét,hogy a munkások velünk minél többet találkozzanak. Tudom,hogy ez ránk is vonatkozik,mert eddig úgy volt,ha a KB-tól elindult a dolog,a következő láncszem a megye volt,Budapesten a kerület volt és itt meg is állt. A kerületnek már as alapszervekkel is kellett,hogy foglalkozzanak. Ez a felfogás és gyakorlat egyszerűen azokat as embereket zárta el,akik a legtöbbet tudnának adni,s mi magunk nem éltünk a lehetőségekkel. Ezen a munkastíluson,munkamódszeren tehát változtatni kell. Aliitjuk,hogy az ilyen tevékenység nemcsak as alapszeavek munkájára lesz termékenyítő hatással, hanem a vezetők munkájára is. A taggyűléseknek a jövőben különösen fontos szerepet kel], adni, ugyan eddig is ezek voltak az alapszervek legfőbb fóruma,de felül kell vizsgálni az eddigi gyakorlatot és keresni azokat a megoldásokat,amelyek elősegítik,hogy jobban,magasabb szinten betöltse szerepét. Kevésbé kellene az alapszerveket leterhelni központilag meghatározott témákkal,és többet lehetne adni időt arra,hogy a saját problémáikkal behatóbban tudjanak foglalkozni. Ha ilyen szempontból nézzük, különösen nagy jelentősége van as év végi beszámoló taggyűléseknek,amiről K0vács Ottó elvtárs is beszélt. Eselenek nem a "nagy politikával" kellene most foglalkozni,tehát ilyen szempontból ne hasonlítsanak valami külpolitik al besz.'mólóra,inkább a •vezetőségválasztó-beszámoló taggyűlésekhez. Most szinte tételesen számolják el,hogy mit csináltak meg, mit nen csináltak meg abból,ami volt a feladatuk. Vegyék sorra,hogy mit sikerült megvalósítani a termelés terülőtón,hogy megy náluk a politikai oktatás, hogyan foglalkoznak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, milyen a viszony,hogy tudják a munkát megosztani, - tehát a saját dolgaikkal foglalkozzanak,szinte minden egyes párttagig lemenően. Ezen a beszámoló taggyűlésen el kellene mondani név szerint,hogy ki,hogy dolgozik,ez a jelleg adhatná meg azt,hogy ez ne csak egy rendes taggyűlés legyen a sok közül, <? / I T j ^^^ ^ ^ ' ^ ^ ^ ^___________14 |
