Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-06-04
. — - ■ -1 ■ ■ ^ ' T ’ : ’ ' ■ ’ •’ *’"TW — ■ t '—— r~ t \ )- 6 -elsősorban fizetési problémák miatt a kutatói állomány cseréje, felfrissülése vontatottan halad és csak a kezdeti lépések megtételére került sor /TKI, SzOT, KÉICC, SFKI, KKICE/. Csak kevés intézetben jobb a helyzet /Szőlészeti és Borászati, ÉRTI/. Gyakorlatilag nincs mód a kutatásra, kevésbé vagy nem alkalmas személyek más munkaterületre történő áthelyezésőre, erkölcsi és anyagi sérelem nélkül. A külső szakemberek bekapcsolása az intézetek munkájába nagyrészt az állományon kihűli béralap függvénye. A külső szakemberek fizetése feszültséget okoz a státuszban lévő alacsony fizetések /bérkorrekciók miatt/ és ezért a munkamorálra kedvezőtlen. Az intézetek nem szivesen élnek még a korlátozott lehetőségekkel sem. Intézeteink egyik legjobban előtérben lévő problémája a bérkérdés. A szerződéses munkák arányának növekedése lehetőséget nyújt a jövedelmek növelésére. De különböző, a. jelenlegi rendeletekből eredő problémák vetődnek fel, egyrészt az alapkutató, másrészt az ipari vagy minősítő intéseteknél. A Bizottság véleménye szerint ilyen problémák: az alap ás szerződéses kutatások helyes aránya, a megbízásos munkák reális népgazdasági értékének elbírálása, a megbízásos munkákból eredő jövedelem megnyugtató módon való elosztása. Egyes intézetekben a lehetőség felhasználásával sem tudnak megfelelő bérnyugvást elérni /EFKI, VBKMFI, TKI, KKKE, Szőlészet, ÉRTI/. Más intézetekben viszonylag megoldott a bérkérdés /Gabona Tröszt Kutató/, de itt a bérezések a tröszti fizetésekhez vannak viszonyítva. Még mindig érvényesül a negativ szelekció /Szőlészeti/ és ilyen jelzést ad az ÉRTI pártszervezete is, az intézeteikben kialakult bérezési lehetőségekről. A KKKE is panaszkodik, hogy a. bérfej leszrésből még a. kötelező átsorolások is alig fedezhetők. Az intézetekben általában fokozódott a belső tudományos élet fejlesztésének, a. tudományos közélet demokratizmusának igénye. Növekedett t tudományos tanácsok témabizottsá&ok szerepe, témalcolleletivák működnek eredményesen /Szőlészeti/ kutatói vita értókezlctekct, vitanapokat rendeznek /Növényvédelmi/ / #/ *A Liflr “ * * 'iHEr1 J
