Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-05-21
rfo7'7' Y'Y ' ' 9 ‘ ' i' 'fo ' »% , “ 14 - v A külpolitikai kérdések közül változatlanul első kelyen áll a nemzetközi munkásmozgalom problémája. Hol lanyhulóan, hol pedig erősödőén, de ez vissza-visszatérő probléma. A megítélés még ma sem egyértelmű. A többség például elitéli ugyan Kínát, de vannak akik számos kérdésben a kínaiakkal értenek egyet. Olyan nézet is akad, mely szerint a személyi kultusz elleni harc módszerei rosszak voltak, különösen az ©ZKP XX. kongresszusán, és szerintük ez az egyik, ha nem a fő oka, a Kina és a Szovjetunió közötti ellentétnek.. Ugyanilyen szélsőséges megállapitás hallható a német kérdésben. ITem ritka az a vélemény, hogy minden német egyforma: fasiszta volt és az is marad, A Közel-Kelet megítélésében sem nyugodtak még meg a kedélyek: túlzottnak tartják az arabok segítését, sőt velük szemben bizonyos ellenszenv is tapasztalható, az izraeliekről alkotott véleményeket pedig erősen befolyásolja az a körülmény, hogy sokaiknak rokona él Izraelben, Mindezek mellett - más rétegeiméi fokozottabbah - mélyebben ál bennük a. Szovjetunió'iránti őszinte szeretet, a párt ügye iránti odaadás, még akkor is, ha ma már a belpolitika számúikra sok esetben az udvarias vagy udvariatlan kiszolgáláson, a piaci árak változásain, a közlekedési nehézségeken stb. keresztül jelentkezik elsősorban. Feltétlen látnunk kell, hogy vélemény alkotásukat ma már az érzelmi motivációk jobban befolyásolják mint az értelmiek. A szabadfoglalkozásúak /Írók, képzőművészek stb./ nézete szélsőséges, bár legtöbbjük a mindennapi politikai kérdésekkel foglalkozik, mégsem mondható el, hogy értik is, vagy legalábbis a legfontosabbakat jól értik. A vélt, vagy valóságos hibákat kirívó élességgel bírálják, a plánomon való politikai vitákat kerülik, inkább a stílusirányzatok miatti összecsapásokban vesznek részt, f de arról, hogy a pártnak, vagy ahogyan ők mondják az "apparátusnak" milyen szerepe lehet, vagy legyen a kulturális életben, mindenkor készek nyíltan véleményt mondani. Sokak véleménye szerint "a hatalom mindig erkölcstelen", a "Szabadság" érvényesülését egyéni életükön keresztül ítélik meg, némelyek szerint gyakran "alárendeljük" nemzeti érdekeinket a nemzetközi szolidaritásnak, Jugoszlávia és újabban Románia példáját külpolitikai vonatkozásban követendőnek tartják. Sajnos, hogy nem élnek a politikai ismereteket nyújtó szervezeti lehetőségekkel, mondva, hogy számukra a sajtó, a TV és a rádió éppen elegendő felvilágosítást nyugt. Már csal: az a tény is arra mutat, hogy az eszmei-politikai helyzet náluk nem csupán erősen kifogásolható, de e folyamat várhatóan hosszú ideig fog tartani. \ : ■ fo? r j 4 (Jj f
