Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-05-21
' •- 5 _ i A külpolitikai kérdések közül a oseiiszlovák kérdés szinte > lekerült a napirendről. Annál élőbb továbbra is a román kérdés és I a kinai, valamint-a közel-keleti probléma. Uj gondot okoz az indokínai helyzet. A románok magatartása mindmáig nem világos sokak előtt, s mivel e témáról teljesen nyilt és részletekben magyarázó tájékoztatás - érthetően - nincs, vagy csak alig van3 a munkások egy része a maga módján magyarázza. Ezek között elsősorban a szék|||e tásság dominál; "ahogyan Szlovákiában rendet csináltunk, úgy kellene tennünk Erdélyben is". A többség nem hisz egy esetleges szovjet-kinai háborúban, a kinai belső helyzet megítélésében szinte egyértelműen a párt álláspontját fogadják el, mégis itt-ott felvetődik a félelem; a rckéta- és az atombomba birtokában hátha, mégis megtámadják a "papimigris" imperializmust és aztán már nekünk sincs más választásunk, mint belekapcsolódni a világháborúba. A közel-kelet is mindenekelőtt ebből a szempontból .1 .".gatja az embereket - félnek a háborútól, ugyanakkor terjed az a. nézet, hogy elpocsékoljuk anyagi, erőnket és presztízsünket az arabok segítésében. Sehogy sem tudják megérteni, hogy egy sokszoros túlerővel rendelkező arab blokk /mindenekelptt lélekszámban, de fegyverzetben és technikában is/, miért nem tud elbánni az alig másfélmilliós Izraellel? I Amig a külpolitikai kérdésekben a. vélemények még viszonylag higgadtabbak, tárgyilagosakba#, addig a belpolitikai kérdésekben, főleg a mindennapi életünk kérdéseiben a nézetek szélsőségesebbek, [ a viták szenvedélyesebbek. Az állásfoglalásokban jobban kifejezésre jutnak az egyéni érdekek és itt-ott már a kispolgári gondolkodás is. Mivel a mindennapos tájékoztatásuk hiányos és minőségben is kifogásolható, igy okként itt említhetnénk meg azt is, hogy a gazdasági vezetők közül sokan még ma sem töltikjbe kielégítően politikai ney velő funkcióikat, túlságosan is leragadnak a gazdasági, állami féladatokhoz, igy aztán a munkások jelentős részének gondolkodását egyes fontos .kérdésekben nem tudják meghatározni. Több munkás véleménye szerint "a mostanában annyit emlegetett jövedelem-differemléié nem jó irányba viszi a társadalmat'7 Az egyenlőedit sem tartják jónak, de már a mostani differenciálást is károsnak, mert szerintük ez megbontja a dolgozók, illetve a beosztottak és vezetők közötti í egységet". "Kialakulóban van nálunk a gazdagok és szegények rétege". Sokhelyütt kijelentették - az előbbivel összefüggésben, - hogy egyre nagyobb az Íróasztal becsülete, mint a munkapadé. \ /í Ü^B ' ia j j f w w r *! • w I I
