Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-05-21
r |j|| ■ ;£■ 1:3/ lUlY7 ' 7 ' ... '' ; : il77 ’'-£'/3'. í ; vfolfo ■:fo ' ; ';:3'- ";7 %7. . fo 7 i - 5 -> * Kovács et; Javasolja a VB-nek, hogy a jelentést a vitában elhangzottakkal fogadja el. Azzal az állásfoglalással ért egyet, hogy a feladatokra ne hozzunk határozatot. A kerületi pártértekezlet és a kongresszus tapasztalatainak figyelembevételével határozzuk majd meg a soronkövotkező feladatokat. Vita merült fel, hogy célszerű volt-e rétegenként adni képet a politikai helyzetről, vagy témánként kellett volna. Véleménye szerint célszerű, hogy társadalmi rétegenként vizsgáljuk meg agitációs tevékenységünket . Egyetért Csizmadia elvtárssal, hogy az általános agitáció mellett a konkrétabb ágiRációra kell törekedni és olyan kérdésekre kell irányítani a figyelmet, amely az adott embercsoportot illeti. Most az a feladatunk, hogy az általános szempontokon túlmenő agitációban megkeressük azokat a speciális kérdéseket, melyekre a helyi pártszervezetek figyelmét kell irányítani. Véleménye szerint a VB egy ilyen törekvéssel egyetérthet. Célszerű lesz a pártértekezleten is ilyen értelemben állást foglalni. Több alkalommal visszatér a jelentés a nyugattal való kapcsolatra. Akkor amikor államszerződéseket irunk alá, licenceket veszünk, nagyon pontosan kell fogalmazni, mert félreértésre adhat okot. Csak a káros dolgok hatnak károsan, s ez ellen kell fellépni. Szó került a vitában, hogy hogyan ítéljük meg a politikai agitációban a pártszervezetek tevékenységét. Ez nincs egyértelműen kimondva a jelentésben, mégis azt mutatja, hogy a pártszervezetek hatékonyan végzik politikai tömegmunkájukat, Ez az átlagosnál nem jobb, nem rosszabb. Megüti a budapesti szintet. Helyesebb lett volna ha a jelentés készítők véleményét: is jobban tükrözi az anyag. a politikai tömegmunka szerepe mindig elsőrendű a munkáspártokban. Azonban az előttünk álló feladatok szempontjából a pol. tömegmunka szerepe hallatlanul megnövekszik. Erre az elkövetkező időben még több figyelmet kell forditani. Felvetődött, hogy az egészségügyi dolgozók, | orvosok az egészségügyi politikával foglalkoznak. Ezt helyesnek is tartja. Ha minden rétegnél elérjük, hogy foglalkoznak az őket érintő kérdésekkel, akkor tudunk, eredményt dlérni. Ezért állandó feladatnak kell tekinteni a- politikai tömegmunkával való foglalkozást, s ezeh belül a konkrét társadalmi rétogek igényeinek megfelelő politikai tömegmunkára van szükség. A másik kérdés ami a további utat jelöli meg, hogy hol és hogyan f kell ezt a politikai tömegmunkát folytatni. Ebben a vonatkozásban még van bizonyos féreértés. Az anyag is a feladatoknál első helyen említi, hogy az egyéni agitációt növelni kell. Mégis nem járnánk jó utón, ha figyelmünket csak az egyéni agitációra fordítanánk. Párton belül a politizálásnak 3 nagyon fontos területe van: 1./ A Pártnak a tömegekhez való kapcsolata. Párttagjainkat kell nevelni, hogy szélosedjen ez a kapcsolat, s a tömegek felé áraiholjon a felvilágosító munka. Pl. az információs jelentéseket is fel lehet használni a tömegkapcsolat növelésére. 2./ A pártonbelüli politikai tömwgmunkát segítheti az egyes párttagok magatartása. Meg kell mondani, hogy nem lehetünk megelégedve azzal a helyzettel, ami a kerületi pártmozgalomban van. Fel kell vetni, hogy a tagsági viszonyból származó kötelezettségeknek eleget tudunk-e tenni, megfelelő színvonalon. 3»/ A pártonbelüli politikai tömegrnunkában az apparátusnak sokkal nagyobb a politikai felelőssége és kötelezettsége, mint amit mi tudatosan támasztunk az elvtársakkal szebben. Az apparátus tagjai sok kollektíván belül dolgoznak, s igy képesek Befolyásolni a ■ Ljffrar |•- thwwuib t f _____________________________
