Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-10-02
l •f I í formálás, az elméleti kérdésekkel való foglalkozás, a politikai és világnézeti lelő munka, az aktiv, rendszeres politizálás * előtérbe kerüljön# Az eltelt időszakot vizsgálva megállapíthatjuk: a korábban vitatott elméleti-ideológiai kérd lekben a kongresszus utmutatási alapján sikerült egységesebb.felfogést, megértést.' '! c Ebben jelentős szerepet játszottak: a budapesti pártbizottság által nyújtott segítség, vezető pártmunkások aktiv i közreműködése, a kerületi pártalapszervezeti vezetőségek és a kerületi pártbizottság tevékenysége. 1.% A kerületi párttagság eszmei-politikai egységéről• Pártszervezeteink széleskörű tevékenységet fejtettek ki a marxizmus-leninizmus elméletének ismertetése érdekében. Az eltelt időszakban általában eredményes harcot folytattak az ellenséges, antimav' ■ nézetek ellen# Lényegesen javult a kerületi pártszervezetek ideológiai tevékenysége, olyan értelemben is, hogy jóval több idevonatkozó problémát viszgáltak, elemeztek, mint korábban. Ennek eredményeként az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a pártnapok, a politikai, ideológiai kérdésekkel foglalkozó taggyűlések iránt# Belpolitikában a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc, az uj gazdasági mechanizmus bevezetése; külpolitikában az imperializmus fegyveres akciói, fellazitási törekvései, a nemzetközi munkásmozgalom ellentétei szinte- állandó készenlétet, felvilágosítást követeltek a pártszervezetek részéről. A legvitatottabb kérdések az alábbiak voltak:- A szocialista gazdasági építés kérdései a kerületi pártmozgalom ideológiai életének központi feladatai közé tartoztak. Kerületi, majd alapszervezeti szinten megtartott előadások, viták /a sajtó, a különböző kiadványok/ a pártoktatás, a tv és a rádió stb,/ eredményeket hoztak.# i ár jtagságunk zöme megértette, hogy a szocializmus teljes .felépítése hazánkban a két rendszer gazdasági versenyét, a gazdasági építést állította feladataink középpontjába® Értik, hogy ni tette szükségessé a gazdaságirányítás uj rendszerének bevezetését, hogy a termelésben fontos a gazdaságosságra való törekvés, hogy az anyagi ösztönzésre nagyobb gondot kell fordítani# Nem tudtuk elfogadtatni és megértetni a jelenlegi bérpolitikai gyakorlatot és a bérezéssel kapcsolatban sok jogos és túlzó észrevétel is elhangzik., . • /, v, / l c ___ 'WMM—WBWIIH" a"-; 4
