Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-07-10
r '.......................... ■ ■. ■ y v :T / v :!^y'y7ví,7 77:7!;•> y///;,7 y/ yy7;’y' '/'/■'yyÍ'/yyyi.y .V 7/ ET 7 • I7'7 -1 7 4 • # "- 1 :- .^WÍW«in)iw^»!Wfciii«n>WiY ■*pr*w^ 77/' . ■■•••- " -r - ■■ 77 v:,.7g/:y:xyv’; ////í7/: x ■ ' ■' V:v - 7 ..' py/yy] i ' A vonatkozó tvr. szerint társadalmi bíróságot kellf 111« kellett szervezni«minden olyan állami vállalatnál és egyéb gazdálkodó szervnél, amely lOCKnál több dolgozót foglalkoztat. 100 főnél kisebb létszámú üammben akkor lehet társadalmi biriiságot létrehozni, ha az üzem önálló szakszervezeti bizottsággal rendelkezik. Tagjainak megválasztására az SzB. tesz javaslatot, 2 évre választják, tagjai maguk közül választják meg a társadalmi biróság elnökét. Létszáma a vállalat dolgozóinak létszámához alakul.- Ha a dolgozó 200-nál kevesebb 5-10 fő 300-1000 2o fő 1000 felül 25 fő Az 56/1962 SzOT Bln# számú határozat szerint társadalmi bíróságot kell szervezni a középlrányitó szerveiméi is,/Tröszt iroda, stb./ ha az lOOfőnéi több dolgozót foglalkoztat és önálló 'szakszervezeti bizottsága van® Nem kell társadalmi bíróságot megalakítani a költségvetési szerveknél, valamint a kisipari és termelőszövetkezeteiméi. A társadalmi bíróságok szervezése, működtetése, irányítása a szakszervezetek feladata. A társadalmi bíróságok hatásköre széles, igy a szakszervezeti , bizottság előterjesztése alapján jár el a fegyelmi vétségek, a munkahelyen elkövetett szabálysértési ügyekben, az ügyész vagy a biróság által áttett kisebb jelentőségű büntettek elbírálásáéban. Kizárólagosan a társadalmi biróság hatáskörébe tartozik a dolgozók körében felmerült becsületsértés, rágalmazás, könnyü_ r testi sértés, alvállalat dolgozói között 1000 fft-t meg nem haladó anyagi természetű vitás ügyek elbírálása. A társadalmi bíróságok 3-5 tagú tanácsban járnak el. Ha az eljárás alá vont indokolatlanul nem jelenik meg, a tárgyalást távollétében is megejtheti, ill. le lehet folytatni az eljárást. /kivéve becsületsértés, rágalmazás, vagy könnyű testi sértés esetén, ha maga a feljelentő sértett nem jelenik meg a tárgyaláson/. * ?/■ 1 i __________________ . \
