Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1969-04-10
Megemlíti, hogy az iskoláztatás nem egyértelműen rendben lévő doloig. Nagyobb a tanulásra jelentkezők száma, mint ahányra lehetőség van hogy tovább tanuljon. Sok olyan embert megakadályozunk a tanulásban akinek egyéni ambíciója van. Ezen a téren belső feszültségek vannak. A nők munkába állításával kapcsolatban megjegyzi, hogy a férfiak körében még mindig van egy bigott megítélése a nőknek. Ez is gátolja, hogy megfelelő számban kerüljenek vezető munkakörbe. Olyan is előfordul, hogy nem szivesen vállalnak vezető beosztást. Ennek viszont az ellentmondása, hogy a személyzeti munkások nagy többsége nő. Helyes lenne, ha több férfit vinnénk személyzeti munkakörbe. Javasolja, hogy a 10. oldalon szereplő 7 pontban összefoglalt feladatot a VB vegye le napirendről. Javajilatpi^. 1./ Az előtej?jesztés legyen része egy későbbi időpontban tárgyalandó anyagnak. A IX. Kongresszus határozatának végrehajtásának tapasztalataival kapcsolatos anyag egy része legyen. 2./ A mai vitáról adjunk tájékoztatót a titkároknak amikor a IX. kongresszus határozatéinak végrehajtásáról számolunk be. 3./ Felmerült, hogy célszerű lenne méfe a titkári értekezlet előtt egy korábbi időpontban összehívni a kommunista személyzeti vezetőket, néhány gazdasági vezetőt és a mai vita alapján beszélgetést tartani a személyzeti munkáról. Papp et. hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szakszervezeti Bizottságnak mint testületnek bizonyos esetekben van véleményezési joga. Az idevonatkozó SZOT határozatot be kell tartani. Simon et: Egyetért azzal, amiről a vitában sokoldalúan szó esett, hogy a személyzeti munka kulcspozíció. A határozat megjelenése óta van előrelépés a személyzeti osztályok összetételében, munkájában. Ha komolyan vesszük az emberekkel való foglalkozás szakma, azt érteni kell és politikusán végezni. Fel kell lépni az ellen a téves nézet ellen, hogy ha valaki több területen bebizonyította alkalmatlanságát, akkor személyzetisnek teszik. , A jövőben a pártszervezetek is legyenek harcosai, hogy ilyen emberek ne^kerüljenek a személyzeti osztályokra, mert ebből igen nagy károk származnak. Amig ezen a helyzeten nem változtatunk, a személyzeti munkának tekintélye nem lesz. Kovács et. említette, hogy sok a kompromisszum a hármas követelmémgrel kapcsolatban. Az a helyzet nem változott meg, hogy ha engedményt tesznek, akkor nem a szakmai követelmény vonalán teszik, hanem a politikai és vezető rátermettség vonalán. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy minden döntés kompromisszum. Nincs olyan ember - vagy nagyon kevÓ3 van - aki minden követelményeitek felső szinten megflelel. A politikai alkalmasság pl. mást jelent ha egy párttitkárról és mást ha egy főkönyvelőről van szó. Azt kellene megállapítani, hogy mi az a tűrés határ, ameddig el lehet menni. Olyan kompromisszumot nem szabad tenni, ami az adott munkakör eredményes betült&ét veszélyezteti. A kompromiszszumot nem a politikai alkalmassáh és vezetőkészség rovására kövessük el. i " : ' -j; /a;//.©., 7 ATT] ' ■ . ■ \ 2. .■ 2 1 fiú,'':- ' V' v/©-' 7/ / [a i ve- 8 -l
