Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1969-04-10

<r I

, Kovács etnő: Hogy hány kádert kellene leváltani arról nincs kimu- I

tatás. Sok helyen találkoztak azzal a megállapítás- I

dal, hogy a határozat megjelenése után mikor felmérték a helyzetet, arra a megállapodásra jutottak, hogy ha a követelxaónyelmek egyik- I

másik oldala gyengébben érvényesül, elsősorban a nevelő munkához I

folyamodnák. Egyrészt, mert a vezetés tudománya ma már eléggé előtérbe került. Vannak egyes miniz3tóriumok, melyek az utóbbi időben I

egy vagy több hetes tanfolyamokat szerveztek a vezető garnitúrának. \

Minden területen xsgy»Bgy van egy-két - elsősorban középvezető - I

ahol határozottabban kellene fellépni. I

A munkások funkcióba állítása a határozat célkitűzéseiben is szerepel. I

Nem elsősorban arra gondolunk, hogy a munkapad mellől valakit igaz- 1

gatónak állítsunk be. Ne zárjuk el a fejlődési útját, s iskolázta- 1

táson keresztül érjük el, hogy ezek az emberek^alkalmasak legyenek I

arra, hogy vezető munkakörbe kerüljenek# Ez elég nehezen megy. Rész- 1

ben a munkások állásfoglalása miatt, mert nehezen vállalják, hogy I

munkaidő után továbbtanuljanak. Másrészt előfordul, hogy elvégzi I

az iskolát, bekerül más munkahelyre és kevesebb lesz a fizetése I

mint a munkapad mellett volt. Ezekre a problémákra a pártszervezetek- I

nek fel Kell figyelni. I

A fiatal mérnökök, értelmfc&égnél - különösen kutatói területen - van I

egy olyan helytelen szemlélet, ha nem lesz belőle elismert tudományos 1

főmunkatárs rövid időn belül, akkor nincs perspektíva. Ezzel a prob- I

lémával a pártszervezeteknek foglalkozni kell, s meggyőzni ezeket 1

a fiatalokat, hogy az is perspektíva, ha a maga területén hosszú I

ideig jól végzi munkáját. I

Elvétve fordul elő, hogy leváltásra javasolnak kádereket, ennek egyik I

oka a pártszervezetek bátortalansága. A leváltásoknál elsősorban az 3

intézmények vezetőire gondoltak. Elég sok intézményünk volt, ahol I

megérett jóval előbb a helyzet arra, hogy a vezetőket a munkaköréből I

leváltsuk. Ezt általában két tényező akadályozza: 1./ Ahol gyengéh- I

bek a pártszervezetek /2-3 fő/ és nem tudnak kellő erélyesseggwló 3

fellépni. Kevés az orvos vagy kutató a pártszervezetben s több a I

1 kisebb beosztású, aki nem tud ezekben a kérdésekben nem tud határozót- I

. tabban állást foglalni. 2./ Objektív ok* Ezek valóban magas képzett- |

ségü emberek, akiket nehéz pótolni. Ebben a vonatkozásban többet te- I

hetnének a felső szakmai vezetők. I

Felmerült, hogy egészségügyi intézményeinkben előfordul, hogy a vezető I

szembeáll rendszerünkkel. Olyan nincs, hogy nyíltan hirdeti, hogy nem I

ért egyet, de baráti körben és a közelálló munkatársak körében el- I

mondják a maguk álláspontját. I

Az alapszervezeti titkárok hatáskörből való kikerülése elég nagy vi- I

t tát váltott ki pártszervezeteinknél, A párttagság is szóvá tette, hogy I

pl. a szakszervezeti bizalmit védi a Munka Törvénykönyve, akkor a I

Párt első számú kádereit, hogy ne védené meg. Ma már a párttitkárok I

tul^vannak ezen a problémán. Azzal, hogy a PB munkatársai a titkár I

minősítésébe beleszóltak és jutalom üdülésre javasolt a PB titkárokat I

ezzel is erősítettük a pártszervezeteket* I

A vezető testületek döntése elsősorban a 4 PB-re vonatkozik. A párt- I

titkárokkal minden esetben megbeszélik a káder problémákat. A part- I

titkár tájékoztatja a vezetőséget. Kevésbé érvényesül, hogy külföldi I

utaknál minden esetben kikérjék a véleményt. Kitüntetést, jutalmat, a

' megbeszélik. I

§á&Xfí-& ótnő,; A munkások vezető funkcióba állításával kapcsolatban I

megjegyzi, hogy az üzemben /GVM/ művezető csak techni- 1

kumi végzettséggel lehetett valaki. Azdmban sőt csak 40 éven alul I

szorgalmazták, hogy megszerezze a képesítést, 40 év felett eltekin- I

tenek ettől. Az alapszervezetek vezető testületéiben a kádeimunka 1

módszerei nincsenek kikristályosodva. I