Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1968-04-11
17 ~ ” rá * KIaus z elv ta rs Á VÉKM-né 1" igén jó hangulatot idézett az '.lő, hogy a jóléti alapból jóval többet tudtak: kiosztani, 'mint az tervezve - lett, s ez a kollektiv szerződé© igen jó indítását hozta magával. A kategóriával kapcsolatosan itt is hangzottak el kifogások, véleménye szerint ez abból adódik, hogy ennek a lényegét nem sikerült a dolgozókkal kellőképpen megértetni. Látni kell és magvarázni is,'hogy mik azok a tényezők amik szükségessé tették, hogy a kvalifikáltabb munkakört magasabb munkakörbe soroljuk, s hogy az évköz, eni prémium ezt a kategóriát befolyásolja* M i t sk ó né e1v t a rs nő véleménye szerint a kategóriákkal kapcsolatos felvetésekbennagy szerepe van a Rádiónak és a TV-nek, mivel ezen a fórumon többet mondtak, mint amit a helyi adottsággal megtud a vállalat oldani. Ezt azonban igen szívós és türelmes agitációs munkával tudjuk csak a helyéretenni. A Selyemipari vállalatnál is voltak ezzel kapcsolatosan javaslatok. Példa volt erre a munkaruha, és az ebódfcérltés is. A nagy kategóriái különbség náluk, főként művezetői szinten jelentkezett, kirívóan. Itt a szakszervezet és a pártszervezet igen komoly munkát folytatott, s ;.alan ma mar elmondhatják, hogy sikerült a dolgozókkal ezt megértetni és kihangsúlyoztuk, hogy a III. kategórián belül is lehet kategorizálni. A jutalomszabadsaggal kapcsolatosan a vállalat igen mértéktartó volt? ami adódik a munkaerőhiányból is.j Éppen ezért kirívó eseteket is hoznak fel a dolgozók. Tájékoztatásuk ezen a téren is kiterjedt s ma mar dolgozóink tisztában va nak azzal, hogy ez is össze függésben van a nyereségreészesedóssel. Pandurovits elvtars: az anyagot azért is reálisnak tartja, Mxiyex mi vei igeri so'k közös vonás van a SZOT. anyagúval, tudott ugyanis, hogy‘központilag is ezt a témát dolgozzák fel, a Központi Bizottság felé • Megállapítható, hogy a kollektiv szerződések kötése egybeesett a gazdasági mechanizmusra való átállással és ennek ellenére a dolgozók a tervet teljesítették, vagyis magukévá tették a célkitűzéseket, és értik, ho y miért válik ez szükségessé. Ebben a munkában az együttműködés a gazdasági, part- és szakszervezeti vezető között nagyon jó volt és ennek az eredménye meg is látszik. A kér. PB. és az üzemi pártszervezetek segítségét igen nagyra értékeli, annál is inkább, mert a partszervezetek és a gazda, sági vezetők önállóan hagyták a szakszervezetek dolgozni és a módszerekbe adtak segítséget. A kollektiv szerződések megkötését annál is nagyobbra érdékeli, mivel ezt úgymond uttörőmunka volt, mivel ilyen, vagyis ehhez hasonló szerződések 2o évvel ezelőtt voltak. Megállapíthatjuk, hogy ezek a szerződések megfelelnek a követelményeknek és a Munka Törvénykönynek, és a népgazdaság egészének, a vállalati érdeknek és az egyéni érdeknek annak ellenére, hogy menetközben vetődtek fel problémák. Ami a kollektiv szerződésék vitáját illeti: függetlenül a rádió, és a TV. adásoktól, a dolgozók többsége nem értette meg a kategóriával kapcsolatos felvetést, s mondhatjuk nyugodtan, hogy még ma sem értik# ehhez az is hozzájárul, hogy azt sem tudjak, hogy a„gazdasági vezetők ezelőtt mennyit kaptak, vagy hogy egyáltalán kik tartoznak a magasabb kategóriákba. Fel kell azonban arra figyelmű, hogy ezen a téren az egyenlősdi jelentkezik, ami viszonjj nem helyes# Mit az előttem felszólalók is kihangsúlyozták, ez még komoly munkát jelent az agitációs munka terén. i í- 1 Ly j'KHWYmT m
