Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1966-01-20

i

'

, Ács et: Joggal vetjük fel, hogy a gazdasági vezetők mzakmax

kajukat nem kötik össze politizálással. Ennek nagyon sok félt lehet, a legdöntőbb az a hiba, hogy egyes gazdasági vezetők elu lasztják a jó alkalmakat, nem politizálnak, pedig politikával is elöntő irányitól lehetnének saját területüknek. Politizálásra egy gazdasági vezetőnek nagyon sok lehetősége van, számtalan olyan feladata van, amit a politikai szemszögből is magyaézni kell. Kutatóintézetek vonalán a politikai célkitűzéseket egyeztetni kell a kutatási célokkal, pl az egyéni érdekek, a saját egyéni érvényesülés helyett népgazdasági célokat Fegyen figyelembe.

Helyes a javaslat 1.pontja, arai arról szól, hogy a gazdasági vezetőkkel valamilyen szinten foglalkozni kell. Itt ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a politikai munka nem plusz tehertétel, hanem segítség a gazdasági munka vezetésében,

Prieszol et.nő* Az elmondott vélemények is alátámasszák azt, hogy nagyon kényes kérdéshez nyúltunk. Ahhoz, hogy egészen pontosan kiderítsük mi a helyzet, nagy erőfeszítéseket kell tenni.

A statisztikában elfogadhatatlan adatok is vannak, pl. a Kulügyminisztórimraban a statisztika szerint mindenki tanul. Más képet kapunk, amikor azt vizsgáljuk, hogy valóságjos oktatásban részt vesz-e mert ott az a helyzet, hogy 4-5 előadást, elméleti vitát tartanak, ami nem egészen politikai továbbképzés. Szakmai politikai képzés, de a marxizmus alapvető kérdéseivel nem foglalkoznak. Ez nem jelenti a teljes mértékű marxista-leninista továbbképzést. Más dolog az ha rendszeres konferenciák vannak.

Vájjon ebben az adatban benne vannak-e mindazok, akiket ez érint? Feltétlenül foglalkozni kell a párttitkárokkal ebben a kérdésben.

Do az anyagot nem kell befejezettnek tekinteni, mert a felmérés nem pontos, de mint mondottam differenciáltan kell felmérni a helyzetet, Tisztázni kell azt is, hogy kik számítanak vezetőknek a mi szempontunkból a minisztériumokban az osztályvezetőkig besárólag, üzemekben a művezetőkig stb.

Vannak bizonyos kategóriák, amelyeket a Pártközpont felé fel kell vetni. A főhatóságokhoz tartozók tekintetében konkrét példák alapt ján intézményes beleszólás kellene.

Azon a véleményen vagyok én is^ hogy ha a legkisebb gazdasági vezetőt nézzük is, politikai flunkciót tölt be. mert mit jelent vezetni* az emberek igazgatását. Vájjon ez nem politikai funkció? Ezt kell a köztudatban erősíteni.

Az anyagot jónak tartom, a statisztika nem ad világos képet. Nem sürget bennünket senki. Az ágit.ésparop.bizottságon belül legyen 2-3 r elvtárs megbízva azzal, hogy felméri a területet, elveket ad a

konkrét intézkedések megtételéhez, A pártközpont figyelmét is csak a konkrét tényezők birtokában tudjuk felhívni.

Bóp:.vin et * A statisztika szerint a szakmai vezetők 50 %-a nem végez politikai munkát, ez ném jó. Oda kell hatnia hogy a másik fele is végezzen. El kellene érni, hogy a gazdasági vezetők, üzemi hivatali szinten kapják meg feladatként, hogy a párttitkároknalc. az alapszervezeti vezetőségnek számoljanak be hogyan ismerik politikailag beosztottjaikat.

I

Gvimóti et* Javasolom, hogy nagyon differenciáltan a kerület sajátosságát ól ki indulva kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert szerteágazó, különböző vezetők, a sajátos helyzetet figyelembevóve.

Nem helyes, ha egységes módszereket akarnánk bevezetni.

lLt 1 L 1 ----- --I _

1 i ■- 5 -