Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1966-08-25
wmmmmmmmm 'r —wmmucf ff V . — 6 — > Az érem másik oldalai? hogy nem lehet mindent annak a számlájára ' irni, hogy nem vagyunk elég tájékozottak’. j A Párt eszmei egységét szerintem hibás úgy felfogni, hogy minden párttag, minden időben mindenben egyetért. Ilyen nem lesz. Az alapvető kérdésekben azonban van egyetértés. Roska István„et: Nem volt könnyű megírni ezt az anyagot, mert sok vonatkozásban az elemzés nehézségekkel jár, mert nagyon sok szubjektív tényezőt kell számbavenni. Ehhez az anyaghoz hozzászólni is nenéz a stílusa miatt. i I Két lényeges problémát látok. Tisztult, pontos, precíz megállapításai, amit el lehet fogadni, olyan nincs. Tulajdósképpen megfoghatatlan, i. Ez az előkészítő munka hiányosságait tükrözi. Nem eléggé támaszkodott a párt szervezeti gyakorlat tapasztalataira, felméréseire. Nem eléggé vette figyelembe a korábbi anyagokat sem. Kicsit a bizottság magarazár kózva próbált kialakítani egy anyagot. Megvan az anyag? sok kérdés szerepel benne, feladatok is vannak, rí Annak következtében, hogy nem elég jól megszerkesztetten szerepelnek az anyagban a problémák, nem elég^felmérhető, hogy mik azok ax a aiapxaf fő feladatok, melyeket a kerületi pártszervezetnek követni kell. A nehézséget az okozza, hogy az anyagban szereplő egy-egy kérdésnél sok feladat jut eszünkbe. Ha a közoktatásról beszélünk akkor a közoktatás területén elég lenne 1 fő feladatot kitűzni, pl. hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek, felkészítését hatásosabban segítsék. • Ha'az ágit.prop. munkát nézzük azt kell mondani, hogy mind szervezettség, mind oktatás szempontjából jobban állunk, azonban gyakorlatilag agitációs vonal nincsen. Általános nevelő munka van, de kifejezetten ahogy az ágit. munkát fel kell fogni, olyan nincs. Gyakorlatilag | nem teszünk mást, mint a tájékoztatóban kapott érveket visszük tovább. Egy kicsit fel kellene vetni ezt a gondolatot és 4-5 fő feladatot kiragadni. A szövetségi politikáét és ezeknek a nézeteknek tárgyalását helyes ^ felvetni. Újra és újra neki kell indulni az uj kérdések megmagyará! zásának. A szövetségi politikáról nem lehet most úgy beszelni mint korábban, Önállósítjuk ezt a szövetségi politikát mint jelszót, ■ rí pedig ez a szocialista nemzeti egység keretébe tartozik. Megmondja, hogy nem akármilyen egységről van szó,- hanem szocialista nemzeti egységről. Itt csak.azt mondjuk, szövetségi politika. Ha azt mondjuk, hogy a szocialista nemzeti egység megteremtéséért harcolunk, ha ennek keretében beszélünk szövetségi politikáról, az jobb. ► ' A 15. oldalon van egy mondat, amit ki lehet hagyni. Mi itt a probléma? Az, hogy a pártszervezetek úgy foglalkoztak a szakmai x«z gazdasági kérdésekkel ahogy nem kellett volna? A párt szervezeti tevékenységének a szocializmus építésére kell irányulni. Úgy tűnik, hogy arra gondolunk eszmeileg politizáljunk. Ezt a mondatot hagyjuk ki. 1 A 16. oldala 1. bek. szerepel a bizonytalanság, pesszimista álláspont. Ez egy kicsit magyarázat arról a helyzetről ami nem helyes. Felmerül, hogy az utóbbi időben végig vittünk tájékoztatókat ami után 1 gyakran mást kellett mondani. Az újságban pl.„nem úgy jelent meg v Fock et-r nyilatkozata, mint ahogy elmondta. Pártfunkcionáriusok számára ez nehéz helyzetet jelent. Ide kellene kapcsolni azt a problémát, hogy az ellenforradalmat követő években a szó és a tett egybeesett. Más kerületben is felvetették, hogy szép, jó a határozat, de mire éljut a tömegekhez elsikkad. Nem tudunk érvényt szerezni bizonyos határozatoknak. : Z7 ' ' ’ ................................* 1 1 11 1 ' ■ 1 ^ i i i n i i iiii Lfl ‘ :-----------------: j