Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1966-08-25
\ ■ , . \ politikai helyzete, a párt politika érvérigeöülósé.aek kérdésében nincs laee az egység, Vz őre feném ha er".; az elvtarsak kitérnének. Nincs egység, vagy gyengén hatottak. Azzal a megfogalmazással, ami az anyagban nen tudok egyetérteni. Neszben a vita, rósz an az y anyag [is utal arra, hogy aáhibák ellenére van olőrahalacas és tennivaló. Azt kellene most közösen kialakítani, ni az, ami a ro~ : 'vésünk ellenére gátolta ezt az elér halén ást, ;. Lési feladatok megoldása ? szervezési feladató': ? a. pártópitő tövékon.ysé■ • ? vagy mi más ? Ahhoz, hogy előre tudjunk lépniérdemes ezen tdb~ bet polemizálni. Vita tárgya az is, kell—, szükséges-*'© a kerül ti lakosság és a • % dolgozók arculatának, helyzetéről beszélni. Jelleg szerint nem len. ne érdemesebb ? 4 esztendő alatt milyen főbb társadalmi jellegnél tudtunk a kerületben előbbre menni, mint pl. a munkásosztály politikai helyzete, az ifjúság eszmei politikai helyzete stb. itt az előrehaladás milyen mértékű, szemben azzal, hogy egészségügy terén a pedagógusoknál stb. mi az eredmény. Ezt mint vita kérdést vetném ^ fel. Simon Ferenc et: Először általánosságban mondanám a véleményétet az anyaggal kapcsolatban. Ennek az anyagnak az összeállítása sok szempontból nehezebb, mint ahol tényeket kell tartalmaznia az anyagnak. Magától értetődő tehát, hogy több benne a vitatható. Azt tartó tóm az anyag fő gyengéjének, hogy nem eléggé összefoglaló jellegű, nem eléggé támaszkodik azokra a megvitatott és elfogadott álláspontokra, melyeket megvitattunk VB és PB ülésen, pl. az ideológiai irányelvek, az ifjúság eszmei, politikai helyzete, az oktatási reform stb. Az anyag inkább uj elemzést akar adni-rt.’Ez előnye is és hátránya is az anyagnak. Nekünk összefoglalást kell adni a pártértekezlet számára 4 év munkájáról, tehát nem hagyhatjuk figyelme tiki vül a korábban elfogadott anyagokat. Bizonyos mértékig ellentétes az anyagban, hogy bonyolult, ellentmodásos folyamatokat úgy igyekszik tárgyalni, egyértelművé termi, hogy éppen az egyértelműség rovására- megy. Pl. felsorol negatív jelenségeket és megmondja, hogy az alapvető tendencia mégis pozitív. Nem világos, hogy mi az alaptendencia. Másrészt nem tűnik ki, hogy mire kell törekedni a jövőben rí bogy munkánk jobb legyen. Nem tudunk következtetést levonni, hogy mi a teendő. Nem tűnik ki az anyagból, hogy a dolgozókról vagy a lakosságról van-e szó? Nem elég megállapítani,, hogy az osztályösszetétel hatással van a kerület eszmei-politikai-erkólcsi problémáira, arra is ki kell térni, hogy máért. Pl. a kispolgári életmód terjesztésére kerületünkben nagyobb a veszély. A fellazítás! politika visszhangja itt másképpen jelentkezik stb. Ha ezeket nem mondjuk meg, nincs .értelme hova tenni. Javaslom, hogy a népművelési munkával kapcsolatos részről hogy vagy maradjon ki egészen mert nem lényeges, vagy változtatni kell, mert ez el van túlozva. Ma már más a helyzet a kulturális területtel. Nem lenne helyes, hogy kulturcsoportokat kényszeritsünk az üzemekre. A kerület dolgozói olvasnak, színházba, .moziba járnak, TV-t néznek, újságot járatnak stb. Nem javaslom a beszámolóba úgy megemlíteni, hogy ezen a téren le vagyunk maradva. Nem szükséges, hogy'pont a kerületben legyen a színház. Az oktatási reform közneveléssel kapcsolatos fejtegetésnél szerepel, bogy pedagógusaink elvégezték valamilyen formáját az ideológiai továbbképzésnek, vagy ma is résztvesznek valamilyen formában. Az hogy évente 2-3 alkalommal meghallgatnak egy-egy előadást azonban a gyakorlatben nem alkalmazzák az ott hallottakat, nem lehet tényleges ideológiai továbbképzésnek nevezni. 70-80 %'csak passzívan vesz részt, ’ í ' ( ... - ' ' j ■ í La _j
