Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1962-01-25
jjw ti -5-Viz- ós Fűtésszerelési Vállalat, vagy a Sportlótositmónyek, ahol olyan vélemény alakult ki, hogy egyedül is meg tudjál: oldani ezt a feladatot. Néhány alapszervozotnél tapasztalható volt bizonyos meg nem értés ós e feladat lebecsülése is. Olyan, hangok voltai: pl* a Cipőipari KTSz-néls "miért csinálnak ilyen nagy gondot ebből az egyszerű, lényegében adminisztratív jellegű feladatból, mint a vezetőségválasztás". Hiányosságként lehet elmondani továbbá, hogy egyes kutatóintézetek és iskolák későn kezdték meg az élőké születőket, azonban a l:er .PB. figyelmeztetése után a lemaradást behozták. A kor.PB. segitő és ellenőrző munkája az utolsó szakaszban csökkent3 Ennek oka, hogy az ütemterv végrehajtását nem tudtuk biztositani, mert egyes alapszorvok taggyűlésénél: időpontját a hiányos előkészítés miatt / mog kellett változtatni, tó II. ] . ’ ' i . A vezetőségek beszámolóit - néhány kivételtől eltekintve - a kollektív munka jellemezte, alaposak, sokoldalúak voltak, tükrözték a dolgozók ■ véleményét. Színvonalban meghaladták az előző taggyűlések beszámolóit. Ezt elősegitette a gondosabb előkészítés és a kor.PB által tartott tapasztalatcsere. A beszámolók megmutatták a párt politikai és szervezeti fejlődését, a pártmunka színvonalánál: emelkedését és hogy a pártvozotőség gazdája a területnek* Egyes alapszervozetek beszámolóját azonban többször át kellett dolgozni. Ennek oka részben az alapszarv vezetőségi 'tógjóinak hiányos folkészültsggo. Gyenge volt a beszámoló néhány olyan alapszervczotben is, ahol a vezetőség megfelelő politikai felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkezik. Volt olyan titkár, aki lebecsülte a kollektíva erejét, nem a helyi sajátosságnál: mcgfelelőon értékelte a. 7 végzett munkát, honom különböző újságcikkel: lemásolásával állította öszsze a beszámolót /pl.Cipőipari KTSz, Király-fürdő stb*/# A beszámolók első részében a külpolitikai kérdések szerepeltek. Az első szakaszban lezajlott taggyűlések főleg a német kérdéssel és a XXII.kongresszus programtervezetével foglalkoztak..A XXII.kongresszus megnyitása ! után sorra kerülő taggyűlésen már elmélyültebben foglalkoztak a kongroszszus jelöntőségévol és anyagánál: ismertetésével. A taggyűléseken vissza# tükröződött az általános politikai hangulat. így pl. a személyi kultusz ps következményeinek nyilt feltárása, valamint az albán-kínai nárt állásfoglalása. E 1-'>-•£' ” ' ’ " " ’’ té * |iH|— —......................................................................... —--J fimmm r ——— —■ ** - ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- TM i. i ■ „jm i . , , . . ........ i . . . . .
