Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1962-06-07
PL- 1 1 gricszol et.-no: Milyen az arány az alkalmaz'dtit és alap kutatások \. V között. Hogyan áll e béniák körül folytatott vita. | 1 A kutatók között mennyi az effektiv kutatók száma, r 1 hányán produkálnak kész, kidolgozott témát• Hogyan j 1 Ítélik meg az elvtársak az Intézet jelenlegi szak-11 mai felkészültségét. Hogyan áll az utánpótlás kér-i 1 dese. Hilyen az Intézet politikai helyzete. I.íi in\ \ dokolja, hogy idősebbek, de a. fiatalok is távol | 1 tartják magukat a politikai élettől, azt, hogy o-1 litikai ko.zönbösség van? Mit kálimé itt, tenni, milyen javaslatuk van az elvtársaknak. I Hbrizsi et: /válasz/ Az Intézet nagy mértékben igényli a kér. I PB. támogatását. Eddig ezt meg is kapta, és leéri, I hogy a jövőben is segítse a KB. az intézet munkáját.!' ) A kutatók zöme értelmiségi származású, azonban / 194-9-0ta _döntő változás állott be ezen, a téren. / A felszabadulás után az Intézetet teljesen fel/ frissítették, megfiatalították. Ma a fiatal kutatók ^ J száma dominál, ez vonatkozik a segéd személy> zetre is. A betöltétien állásokra igyekeztek párttagokat behozni, hogy a párttagság száma növekedjék, de ezt lakás /vidékieknél/ és másoknál pedig fizetés problémák miatt nem tudták megoldani. Az Intézetben összesen 40 tudományos kutató dolgozik, eztek közül 1 jött kívülről, a többi, az Intézetben elért eredménye alapján szerezte meg a tudományos fokozatot. Az Intézetnek 26 minősített dolgozója van, 3 dolgozónál folyamatban van a kandidátusi fokozat megszerzése. Az Intézetben sok alap kutatás folyik, ami főleg a laboratóriumban történik ezáltal nagyobb feladatok hárulnak ársegéd személyzetre. Ezért szükséges az, hogy a segéd személyzet is érettségivel, vagy főiskolai képesítés ?el rendelkezzék; Ez főleg a kémiai * osztálynál áll.fokozottan. Arra törekszenek, hogy a kubatók ne végezzenek• olyan munkákat, amit segéd erők is el tudnak látni. Azért szükséges, hogy az Intézet központja Budapesten legyen, mert előre nem lehet tudni, hogy melyik állami gazdaság lesz alkalmas a kutatás végrehajtására és Budapestről ; az ország bármply része'könnyebben megközelíthető. Pontos még azért is, mert állandó kapcsolatban kell lenni a Növénytárral, az Állattárral és a Hungária Vegyiművekkel. Az ipari növényvédő szereket gyártó .szövetkezetek is, de több kutató intézet is, - mellyel az Intézet kapcsolatot bárt fenn- Budapesten van. Tehát ez az állandó kontaktus megkívánja, hogy az Intézet Budapesten legyen. A tsz-ek patronáfásárá az Intézet azért csak elméleti kutatókat adott, mert egyes kutatók olyan kutatásokon dolgoznak, ho ,y nem lehetett őket kivonni-a kutatásokból, mert akkor a -téma szenvedett volna. Továbbá úgy gondoltuk, hogy nem árt, ha ezek a kutatók a tsz-ekben gyakorlatban ismerkednek meg a ibezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos problémákkal. Izek az elméleti kutatók nagyon jó munkát végeztek a tsz-ek patronálásaban. Eg. -egy kutató 3-4 dolgozatot produkál, ebből általában 1 tudományos., 2-3 né szerű. Arra törekszik az Intézet vezetősége, hogy minden egyes kutató legalább 2 tudományos dolgozatot készítsen évente. Az Intézet vezetője és az tmt ' - -I
