Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1961-04-27
' n • ■ 1" 111 IIMI1”ff n , 1 * -6- | f w elintézés 3o napnál hosszabb időt venne igénybe, > a/ bejelentőt Írásban, vagy szóban értesíteni kell. 0 Javasolja, hogy a BB.fejezze ki elismerését a Bizottság minden egyes tagjának. Ez, a határozati javaslattal és az itt elhangzott kiegészítéssel kerüljön bele a kér.P.B.tájékoztatójába. A javaslatokkal a VB.egyetértett. II.napirend. Pandurovics et; A moszkvai Nyilatkozat megjelenése után egyik,másik alapszervezetben a feldolgozást illetően türelmetlenség volt tapasztalható. A Nyilatkozatot módszeresen kell feldolgozni, ezért javasoltuk az elvtársaknak, hogy olvassak, tanulmányozzák. A Nyilatkozat feldolgozásához januárban fogtunk hozzá, melynek alapját szolgálta Péter János elvtárs előadása, valamint Borbándi elvtársnak a titkári tanfa folyamon megtartott előadása, ahol nemcsak a titkárok, hanem az előadók is résztvettek. Az ágit. • prop.titkárok részére megtartott előadás is ezt a célt szolgálta, azonkivül az elvtársak egyénileg is tanulmányozták a Nyilatkozatot. Ezeken az előadásokon igyekeztünk a figyelmet azok felé a fő kérdések felé irányítani, amelyeket tárgyalniaéB differenciálttá kell tenni. f Februárban, márciusban lezajlottal* a taggyűlések, pártnapok. A csoportos beszélgetések továbbía is i, folynak, összekötve május l.-i politikai, agitációs munkával. A szakcsoportok befejezték az elméleti feldolgozást. Az apparátus és a Pártbizottság eddig 2 témát dolgozott fel; korunk fő tartalma és jellemzői, és a háború és béke kérdését. I A titkárok is feldolgozták a Nyilatkozat egyrészét. té A pedagógus ankéton beszéltünk a Nyilatkozat jelentőségéről. A pol.gazd.szakcsoport I.évfolyam a Nyilatkozatnak azt a részét tárgyalta meg, amelyik foglalkozik a munkásosztály helyzetével a kapitalizmusban. A szervezeti feldolgozásban a párttagság egésze megismerte a Nyilatkozatot, ez a fok persze különböző. 7 Az üzemekben a pártonkivülieknek kb. 4o %-a, a hivatalokban pedig kb. 8o-9o %-a ismerte meg a Nyilatkozatot, vagyis a //%*£//// pártonkivülieknek kb. 6o-7o %-a• A tapasztalatokat a csoportos beszélgetések és az ankétokból vonták le. A hallgatóság nagyrésze megértette a Nyilatkozat főbb gondolatait, helyeslik azokat, erősödött a szocializmusba vetett hitük. A Nyilatkozat tanulmányozása hozzájárult ahhoz, hogy világosabban tudják megítélni a helyzetet. A látogatottság sokkal nagyobb volt, mintfc amit eddig tapasztaltunk, a viták legtöbb helyen élénkek voltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy sok helyen előadás formájában ismertették a Nyilatkozatot és a viták elmaradtak. A taggyűlések egyes helyeken nem voltak elég differenciáinak , éppen ezért nem tudták eredményesen elvégezni ezt a munkát, viták nem alakultak ki. Komoly
