Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1961-03-30
! ' . tetatetev:;,' J M - ■ * Dési et: H/elytelen, hogy az orvosok nem vállalnak társadalmi i i munkát, de ezt a kérdést nem szabad mereven értelmezni. A Heine-ivle lin utókezelő kórházban pl. egy-egy orvos sokkal többet tesz a beteg gyerekek érdekében, mint amennyit a kórházban tenni kellene. Foglalkoznak a betegekkel, tanitják őket és oz is a társadalmi munká- i nak egyik formája. Pollner et: A társadalmi munkát sok helyen formálisan kezelik és r kimerül abban pl., hogy egy3 szakszervezeti bizalmi kiosztja a szakszervezeti bélyeget és összeszedi a pénzt. A másik probléma, hogy az orvosok idegenkednek a fizikai txxrxx jellegű társadalmi munkától. Az Orsz. Ideg és Elmegyógyintézetben pl. úgy oldották meg a t,;rsa dalmi munkát, hogy egyik orvos kezeli a könyvtársat, a másik a korház területén folyó építkezés szakembereivel tartja a kapcsolatot, ellenőrzi a munka menetét stb. és ő referál az igazgató főorvosnak. A KISZ munkával H kapcsolatban is kellene találni valamilyen megoldást. A kórházban lo fiatal orvos van, sok esetbens ezeket a fiatalokat nehezebb megmozgatni, mint az idősebb orvosokat. Foglalkozni kell a KISZ szervezetnek ezekkel a fiatalokkal és a KISZ-en-keresztül közelebb kell őket hozni a párthoz. Probléma az oktatásban az, hogy a szemináriumra beosztott sxvetxhi fiatal orvosok xsksxax sok esetben jobban tudják az anyagot, mint maga az előadó, mert ők az egyetemen tanultak filoz fiát, marxizmust. Ez unalmassá teszi részükre a szemináriumot. Ezeknek a fiataloknak a politi- I | kai képzésére uj módszert kellene kidolgozni. Az anyagiak kérdése nem annyira a fiatalok, mint inkább az idősebb orvosok között vetődik fel. Benkő et: Megoldást kellene keresni arra, hogy az orvosok mog egye........... temista korukban lépjenek be a KISZ-be. Ehhez az Egyetemi [ fa P.B. és KISZ szervezet segítségét kellene kérni. Műnk et: Az orvosok helyzete k országos probléma, ez az a réteg, értelmiségiek között amellyel a le g-ke ve sebbet foglalkozunk. Ezen a területen tudunk legnehezebben eredményt elérni. Van ugyan némi javulás, de ez kevés. Sokan vannak ma mér az értelmiségiek - és köztük orvosok is - f , akikre komoly hatással vannak a Szovjetunió technikai eredményei. Sok olyan orvos mán ma már, aki közeledne felénk, de mi nem találjuk meg a megfelelő módszert erre. Helyes lenne, ha a pártszervezetek foglalkoznának ezzel a kérdéssel is. Az Orsz.Ideg és Elmében jó a helyzet, s ez azzal is magyarázható, hogy u. y a szakmai vezetés, mint a pártszervezet jo módszerekkel dolgozik. A körzeti orvosokkal való foglalkozás legalább olyan fontos kérdés, mint a korházi orvosoké. Nincs tisztázva az a kérdés, hogy a körzeti orvosok a körzeti pártszervezetekhez, & taánécs i eü.osztályához, vagy a rendelő intéz ti pártszervezetekhez tartozzanak-e. Helytelen az a megállapítás, hogy azok részére, akik az egyetemen filozófiát és marxizmus tanultak nem ad újat a pol.oktatás, mert akik megértik, azok részére mindig tud újat adni és nem válhat unalmassá. ta
