Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1959-11-26
\ - -»’ >■ vágy jut kifejezésire, ' . Ijesztő képet mutat a pályává!.sztási statisztika# llégy kerületi gimnáziumunkat tekintve a Ráftécziban a megkérdezet!' tanulók 62 %-a, a Háfcífitíban 51 %-a, az Ady Erm.ro útiban 56 %TMa, a Lórántffy útiban 67 %-a készül értelmiségi pályára, pontosabban szólvaegyetomre. T.u* sokan meg sem tudják jelölni, hogy milyen pályára készülnek, csak azt tudják, hogy "tovább akarnak tanulni" „ Néha i egymástól igen távol álló érdeklődési területeket jelölnek meg; "vagy orvos leszek vagy mérnök" - nyilvánvaló, hogy csak egy szempont van; egyetemre menni. Valóságos tömeghisztéria ez, elsős, másodikos gyerekek, akik még nem tudják mit is akarnak csinálni mér előre kijelentik, hogy ‘"ha ez nem sikerül, nagyon el fogja venni a kedvem az élettől és bárhová megyek dolgozni, nem fogom kedvről csinálni". Fizikai munkásnak a kát leánygimnáziumból 2 %, illetve 3 % akar kenni, vannak egész osztályok, ahonnan egy sem, Valamivel jobb a helyzet a fiuknál, ott a "műszerész" és "szerelő" pályák divatosak, igy 13,6 % akar szakmát tanulni és munkás lenni. Érdekes, hogy ugyanakkor sok „gyerek nyi_ • ütközik nagy elismeréssel a KI$z által szervezett társadalmi fizikai münkaakciókról, amelyeket hasznosaknak és egyben kellemeseknek is Ítélnek# Ez azonban nem hat még ki a pályaválasztási elképzeléseikre. Nyilvánvaló, hogy ebbon a kérdésben a fő felelősség a a szülőket terheli, akik oz "egyetem-hisztériát" táplálják. Égy he a azt is meg lehet állapítani a felmérés alapján, hogy elsősorban a Világnézetileg kiegyensúlyozatlan, kettő § hatás alatt állé vagy teljesen negatív beállítottságú fiatalok esnek pánikba és pesszimizmusba ebben a kérdésben énig a társadalmunkkal'harmóniában élők úgy látják, hogy mindenképpen meg fogják találni helyüket, többen úgy fogalmazzák meg életcéljukat, hogy "a társadalom hasznos tagjai" akarnak lenni# 3?eítétledíü. szükséges, hogy a szülőkkel ismét napirendre rezrrik’ ós előttük megvilágítsuk ezt a problémát. ,II0 A KISz munkája oz iskolákban?,. 1# Taglétszám és politikai befolyás Az eddigiek alapján is megállapítható, hogy. tanuló ifjúságunk pólitikei arculata jobb, mint azt KISz szervezeteink taglétszáma tükrözi. A kerület 6 középiskolájában 3309 növendék tanul* A 6 alapszervezet taglétszáma 303* azaz a tanulóiét szám 9 Ez a’ szám rendkivül alacsony, ó tavalyi taglétszámhoz viszonyítva sem emelek edott megfelelően, a 6 iskolában Összesen csak mintegy 70 fővele Ehhez természetesen hozgá kell tenni, hogy minden évben jelentős számú érettségizett 7 tagunk megy el más szervezetbe, mig viszont mi uj tagokat sz általános * iskolából nem kopunk. Továbbá figyelembe kell venni, a számok elemzésénél azt a tény, hogy a Kilián próbarendszer bevezetése miatt a * tagfelvételi munka tavaly egész tanévben szünetelt, majd a pró búzások lebonyolítása után három hónapos kiesést jelentett a nyári szünet. Mindezek mellett is tény az, hogy ö tagfelvételi munkában komoly hibák vannak. A tavalyi tanév elején Kilián próbára jelentkezett 405 fiatalból 225 tett sikeresen próbát, ezekből azonban mindmostanáig csak 144-et vettek fel tagnak, tehát az eredményesen dolgozó és kielégítően fejlődő, a próbákon más ugyanis szigorúan "megszűrt" jelentkezőknek csak 64 %-át. 40 tanuló '*21 %/ ügy mér? nem is került taggyűlés elé, ( Mik ennek a helyzetnek az okai?' Feltétlenül szerepet játszik L A bizonyos fokú - 4fi.. f é-^.gnaz;, éle tkorból ogflŐjLr* tó}- !{/ v JLöIiSae* az, hogy a kis létszámú szervezetek nem-tudnak megbirkózni Lf ’ ,.ü azzal a nfl’y tömeggel . amely a kapukon zörget, továbbá a politikai j . ■ , • . thJUe)d cac .... ,y.M ... 1; sr»el ~y. ■ m /rr i — — rá — -----------------------------------------------------------------------------------------ti ' WMMW é j W w —---------■----------------------7 1 11 —— I I — 1 "' ■■ ■ ——I ■ I ill II Ml
