Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1959-01-29
Ha az emberek nagyrésze az tizemből hazamegy, ott a tömeg befolyása nincs megoldva. Fel kell számolni azt a helytelen szemléletet, hogy csak a szakszervezet a gazdája. A Kisz figyelmét fel kell arra hivni, hogy a KKSZ K8£ft&&&tftX természetjáró mozgalom megteremtésével meg akarjuk nyerni az iskolán kivüli életre ás igy meg kell találnunk az üzemek patronálásán keresztül azokat a megfelelő embereket akikaz ifjúságnak ezeket a vasárnapi szórakozásait meg tudná valósítani. És ez az a terület, ahol a KlSz-nek segíteni kell. Jelinek elvtársi Nagyon jó, hogy ez a határozat megszületett é még jobb, hogy a kerület foglalkozik ezzel a problémával. A aottváldban a szakszervezetnek vannak kultur aktivál, de ami általuk történik az nem kultúrpolitikai munka, vannak olyan hangok az alapszervi tit árok részéről, hogy Ők nem jegyeladók, csinálják a szakszorvezeti aktívák. De jobb ha a pártszervezet részéről hozunk létre kultur aktívákat. Sokszor a jegyszervezés az tizemben nem elég politikus, kényszert látnak benne. v Kihoztuk egyszer az üzembe Pál Lénárdot, nagy erőfeszítés kellett, hogy a 200 fős ebédlőt meg tudjuk tölteni, de nagyon jél sikerült és az a vélemény volt, hogy még többször rendezzünk ilyen előadást, mert nagyon szivesen meghallgatják. Mi általában olyan dolgokat szoktunk megfogni pártszervezeti vonalon ami nem elég népszerű és bizonyos kényszer hatása van. Eléggé le van becsülve a kultúrpolitika és a kultúrpolitikai munka. 1958-as kulturális költségvetési keret 85 ezer forint, ebben benne van a vezetők fizetése is, ezzel szemben a sport költségvetés 210 ezer forint volt, ez nagyon rossz arány és itt látszik a kulturális munka lebecsülése az üzemben. Jellemző a kulturális munka erőltetése pl. a Szélvihar szervezéoőnélaz egész gyárban összesen 10 db. jegyet sikerült eladni.viszont a másik oldala, a szakszervezetnek van 75 db munkás opera bérlete ami egy nap alatt ment el. Tehát ilyen szempontból megvan az igénye a munkásoknak, általában az ilyen hangver, senyek, operajegyek nem jutnak el a munkásokhoz, mert a gyárban eddig a közönségszervező egydcklaszált elem volt, mostmár nem ő van ott. Amit Erős elvtárs elmondott a protekcionizmus ez egy utálatos dolog} mert a gyárnak csak altkor tud jó jegyet hozni, ha ő a saját zsebéből ad valamit. Meg kellene oldani ezt is úgy, kogy egy közönségszervező kellene budapesti viszonylatban ás hozzá mennének a szervezők és tőle kapnák mog a jegyeket. Eddig nálunk nagy probléma volt a mozi látogatás kérdése és sok dolgozó felvetette, hogy a Május 1. mozit a K.Gottwald építette fel és nem tudnak elmenni mert nem kapnak jegyet. De most egyeséget kötöttünk és minden előadásra biztosítanak a Gottwaldnak jegyet. « ■ 4 I 9 ________ ■________________________________m fis»m.T^>wBrííttUráí-rá'.: x - 5 -» 880
