Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1957-11-21
bevezették a vasárnapi misét. Ezeket később az Egészségügyi Minisztérium szüntette meg. Az ellenforradalom idején az MDP pártalapszervezetek szétestek, nem tudtok pozitív hatást gyakorolni az eseményekre. II. Az MSZMP párta te pszervezetek az egészségügyi intézményekben később alakultak meg, mint máshol. Tiz egészségügyi intézmény közül-nyolcban van pártszervezet. Az első kettő februárban alakult meg:-Orsz, Ideg- és Elmegyógyintézetben és a Budagyöngye tüdőszánatoriumban, A legtöbb helyen áprilisban alakultak meg a pártszervezetek. Nincs még pártszervezet a Pesthidegkuti és Szécher úti kórházban, /az utóbbiban nem is volt/. A pártszervezetek késői megalakulását nagyban befolyásolta az is, hogy a volt MDP vezetőségi tagok-húzódoztak a kezdeményezéstől, egy részük pedi/N hatat fordított'c pártnak, A volt vezetőségi tagok közül mindössze hárma., kérték az átigazolásukat. Az egészségügyi intézményekben 131 párttag van, ezek közül 21 orvos. Az MDP-nek 359 tagja volt és ezek közül 85 orvos volt. Az ellenforradalom előtt három intézménnyel kevesebb volt a kerületben. A párttagok többsége április-májusban kérte az átigazolását. Nagytöbbségük MDP tag volt, mindössze 7 uj tag van, ' 1 4 ápolónő, 2 technikai dolgozó és 1 orvos. A 21-tag közül ío-en mór a felszabadulás előtt is résztvettek a mozgalomban. A pártból zömében kimaradtak azok, akik az ellenforradalmi események előtt és alatt meginogtak, revizionista nézeteket vallottak, vagy"hőbörögtek\’. „ * A pártszervezetekre nagy feladatok vártak. Az alapszervezetek létrehozása utón a pórtélét megszervezése ideológiai, politikai egység biztosítósa, a kitűzött politikai, gazdasági és szakmai feladatok megoldása. A pártszervezetek nagy előkészítéseket tettek a feladatok megoldása érdeké-^ ben, do még kevés sikert értek el. Alapvető feladat a proletórhatolom erősítése, a párt és kormány politikai helyzetének szilárdítása volt. Adminisztratív téren értek el némi eredményt. Az egészségügyi minisztérium felhívására a pártszervezet és a gazdasági vezetők felülvizsgálták az ellenforradalom alatt kompromitált embereket, és eltávolították azokat a - személyeket, a kiír az ellenforradalmi eseményekért némi felelősség terhel. Ugyanakkor más kerületekből hasonló cimen több személyt kerületünkbe áthelyeztek. Az Ideg- és Elmegyógyintézetben a pártszervezet tiltakozását fejezte ki Benedek S. igazgató-főorvos ellen, aki Simaságon volt kórházigazgató és az ottani község "forradalmi tanács elnöke", a minisztérium vezetői, a pártszervezet véleményét nem vették figyelembe és azzal nyugatatták meg az elvtérsakat, hogy csak státuszban van ott és tudományos munkát fog végezni. Azóta irt egy könyvet, amelyben erősen eltúlozva leírja a magyar elmegyŐgy ászát elmaradottságát- Más intézményekbe is került egy-két hasonló elem. Különösen az uj kórházaknak okozott a felülvizsgálat nehézséget, mert a dolgozók elláá* forradalom alatti magatartását nem ismerték. Másrészt csupán két kis intézményünknek, /József Attila kórház, Lóczy csecsemőotthon/van párttag igazgatója. Hiba volt a Minisztérium részéről, hogy a felülvizsgálatot nem felülről lefelé végezték. így történhetett meg, hogy az Orsz. Idegben a bizottságban benn volt az ellenforradalmár Gimas Miklós iró édesanyja, aki az intézet igazgatója volt, és a viták során többször odavetette a bizottságnak Lm 3 ) 1- 2 -
