Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1988-04-20

;r

ff V\ Éf lf

igazándiból és ezt nem először vagyunk kénytelenek felfedezni, azért is hangsúlyozom, mert ezt az apparátusnak is újra és újra időnként fel kell fedezni, hogy a titkunk egyszerű, csak munkával lehet bármit, olyat megcsinálni, aminek elfogadható a szinvonala. Számunkra is tanulság és azt hiszem, hogy tulajdonképpen néhány párt-dokumentummal kapcsolatban a pártnak általános tanulsága is. Úgy gondolom, hogy a Halm elvtárs ide*

vonatkozó megjegyzése, hogy ő először találkozott ilyennel, én azt hiszem, hogy ennél több van, de az is tény, hogy a párt egyáltalán nem engedheti meg magának sehol, ma végképp semmilyen körülmények között, hogy olyanhoz a nevét adja vagy olyat kiadjon a kezéből, aminek a szinvonala vitatható. Ami eszmeileg- politikailag nem egyértelmű és ami olyan tipusu vitákat indukál, amelyek egyébként elkerülhetők lennének, hiszen helyzetünkből adódóan bőven vannak olyan kérdések, amelyek jogos vitákat indukálnak és közte olyan kérdéseket is, amelynek kezelése egyébként sem könnyű, hiszen ezek objektív társadalmi folyamatokhoz, nehézségekhez kapcsolódnak. A vitában összességében a kerületi Pártbizottság állásfoglalására tett javaslatot a felszólalók támogatták, azzal összességében azonosulni tudtak, néhány javaslat hangzott el kiegészítésképpen, ezekre konkrétan is szeretnék reagálni. Ami a vita tartalmához, néhány általános észrevételt szeretnék tenni. Általános vonulata volt a mai vitának az, hogy a kerületi Pártbizottság tagjai, a vitában résztvevő meghivott elvtársak hogyan látják azokat a követelményeket, amelyeknek az Országos Pártértekezlet munkája során meg kell, hogy feleljen. Úgy gondolom, hogy itt elsőként kell azt a követelményt állítani, amit szinte minden felszólaló érintett, hogy a helyzetelemzés - és itt az Ágoston elvtársnő volt az első és aztán nagyon sokan egészítették ki, - a korábbiakhoz képest árnyaltabb legyen, még tovább differenciáljon,

r rsúlyozzon. Nagyon fontosnak tartom az Ágoston elvtársnő észrevételét:

valóban nagyon sok területen Központi Bizottság dokumentuma adós maradt a következtetések levonásával. Én azt hiszem, hogy valamennyien támogatni tudjuk ezt az észrevételt. A másik kérdéscsoport, ami a Pártértekezlet elé állított követleményekkel foglalkozott az az, hogy az Országos Pártértekezlet szükségszerűen rangsoroljon, csak a legfontosabb és valóban legfontosabb kérdésekkel foglalkozzon. A meglévő rengeteg probléma, a különböző vitákban felvetődő kérdések nagy számú témát és ezek mögött eltérő nagyságrendű problémát tükröznek. Ha a párttagság most arra készteti a Központi Bizottságot, hogy ezekből egyre többet vállaljon fel,

(mm i/ 1;

db