Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1988-04-20
Ezért azt gondoljuk, hogy a kisebbségi véleményeknél nem a tilalom, hanem inkább a politikai elvi viták ösztönzése a cél. A pártdemokrácia szélesítésének egyik fontos eleme a választási rendszer továbbfejlesztése. Úgy Ítéljük meg, hogy a párton belüli választási rendszer lényegi továbbfejlesztésére van szükség ahhoz, hogy a párt továbbra is betölthesse hivatását. Tudjuk persze, hogy itt a pártdemokrácia ilyetén való felvetése másodlagos, olyan értelemben, hogy itt a politika milyensége, a politika jósága a döntő és amig a politika jó irányban halad addig nem kérik az emberek, hogy hallgassák meg véleményüket, vagy nem kérik számon. Ha netalántán hibás egy döntés akkor meg nem lehet elég széles a demokratizmus, nyilván nem fogják elfogadni. Mégis úgy éreztük, hogy ez garanciális kérdés, ezért nem az alapszervezetekben természetesen utalva Dérfalvi elvráárs kiegészítésére, de a felsőbb pártszervekben fontosnak tartjuk igenis a jelölés, a többes jelölés általánossá tételét, ez még nem kötelezővé tétel, általánossá tétel, tehát az ellenkezője legyen a kivétel. Nagyon fontosnak tartjuk ehhez azt, hogy a jelöltek kifejthessék a politikai véleményüket, a választók megfelelő információ birtokában adhassák le voksukat egyik vagy másik jelöltre és : igenis szükségesnek tartjuk azt, hogy a megbízók számonkérhessék azt, hogy a vezető szervekbe delegált kommunisták hogyan képviselik az ő álláspont; jukat. Ezek olyan garanciális szabályok azt hiszem amelyektől nem lehet eltekinteni. A pártdemokráciának kérdésköréhez érzőnek tartom én a tagdíjrendszer továbbfejlesztését, itt csak két dologra szeretnék utalni, mely elhangzott a mi PB ülésünkön is, és úgy érzem kötelességem, hogy erről tájékoztassam a kerületi kibővitett PB ülés résztvevőit. Az egyik t az, hogy úgy Ítéljük meg, hogy viszonylag magas a tagdij és ezt egy lineáris és nem progresszív tagdíjjal lehetne megoldani, a másik kérdés és azért utaltam a demokráciával való szoros kapcsolatra, úgy tűnik, hogy nagyon helyes lenne azt az elvet bevezetni és követni, hogy a párt vezető szervei számoljanak el azzal, hogy milyen, hogyan alakul a párt gazdálkodása. A harmadik kérdéskör amit szeretnék röviden érinteni ez az értelmiség politika. Elhangzott a tudományos-technikai haladás néhány problémája, de szerepel az anyagban is a felsőoktatás kérdésköre, szerepel általában a műszaki fejlesztés eredményeinek, az átvételének a lassúsága, úgy tűnik, H P 4 I _ t tó-n- 6 -