Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1988-04-20

. 'u,;' v-'” m

m

y

j--------------p#*M*r

» ró/v'táfl 1KH^3 *

|l -G>

9S j -6 -sitható mind a felhasználói, mind pedig a kutatói részről. Infrastrukturális gondok, tőke-hiány. Az átvivő szervezetek hiánya, mint mérnöki vállalatok, kisérleti üzemek, és referencia-helyek. Pénzintézetek, főhatóságok kockázatelháritó magatartása, megfelelő szakértelem, esetenként utánpótlás hiánya,

9 tapasztalatcsere, és kooperációs készség hiánya, rossz piaci munka.

A felmérés alapján javaslatokat fogalmaztunk meg. A műszaki fejlesztés megjavítására az érvényben levő KB határozatra és az intézeti véleményekre alapozva, az ismert határozaton túlmenően a javaslatok elsősorban a szabályozó rendszert érintik számítva az intézetek gazdasági, és politikai együttműködésére. Ezek a haszonrészesedésből kizárt alapkutatások és szellemi export is biztosítson reális egyéni érdekeltséget, megélhetést a kutatóknak . Ösztönözzön jobb munkára fő időben, ne kelljen elmenniük a legjobb szakembereinki

nek vgm, gm, vagy egyéb kisvállalkozásokba. Találják meg számításaikat, haszj ; nositsák tudásukat a népgazdaság részére fontos kutató-fejlesztő helyeken,

I ■ tá'S’á | i

egyetemeken, akadémiai kutató-helyeken. A finanszírozás és a kutatásfejlesztés

típusa legyen szinkronban. A sikeres kutatás azonban még nem jelent hasznot

a népgazdaságnak. Azt alkalmazni, bevezetni kell. Ennek feltétel, hogy legyen

olyan kisérleti üzem, vagy egyéb referncia hely, mely alkalmas az eredmények

transzferjére, erre jó példák már a kutatási parkok, és műszer-központok, ve• | ■ •.

gyes vállalatok . Megoldás lehet az alkalmazók tőkeszegénységének, valamint jelentősebb létesítményeknél a hazai beruházási főhatóságoknál kockázatelháritó magatartás felszámolása, illetve külföldi kipróbálás esetén a kontingentálási problémák megszüntetése. A konvertibilis export ösztönzésénél, elbírálásánál, preferenciánál legyen azonos értékű a közvetlen export, vagy a háttéripari bedolgozás. Ne dezorganizálják a fővállalkozást formai társa^ sági követelmények. A számbavételi vállalatértékelési metodika se a közös

fellépés ellen orientáljon. Arányosan, tehát a teljesítmény tartalékolása semleges módon, restrikció, és megbélyegzés nélkül kell a vezetői prémiumokat és a beosztotti bérpreferenciákat a természetszerűen hullámzó teljesítményhez kötni.

És végül az érvénybe lépett uj adó-rendszer a bérek bruttósítása, és az ÁFA miatt a K+F tevékenységben, elsősorban a költségnövelő tényező jelent- 1 kezett. A megnövekedett adminisztrációs teher, a szükséges és ésszerű lét-4 *P! 7 m;

' i <

II - - • .. . —■ éu