Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1983-03-22
rí-S '' B fi 1 (19 ■■■-. tótóróv". .ti.?;,".! ; . . ként kezelték az oktató-neve'lőmunka színvonalának javitása érdekében a személyi és tárgyi-technikai feltételek javításának ügyét. A jelentések elemezték a világnézeti-erkölcsi-politikai nevelőmunkát, a közösségi életre nevelést, a fizikai munka megszerettetésének tennivalóit. 1975. évi pártértekezleti beszámoló megállapította: "pártszervezeteink sokat tettek annak érdekében, hogy a nevelők egységesen értelmezzék és hajtsák végre a határozatot, melynek eredményeként egységesebb lett a pedagógusok közoktatáspolitikai szemlélete, nőtt felelősségérzetük". Az 1972. évi határozat végrehajtását nagymértékben segitette. hogy a pedagógusok megértették: az oktatás színvonalának állandó emelése, tartalmának, korszerűsítésének igénye elválaszthatatlan a szocialista társadalom egyre növekvő követelményeitől. A dokumentum folyamatos tevékenység-elemzésre ösztönözte a pedagóguso- ^ kát, s ezzel egyszersmind olyan helyzetet hozott létre, amelyben szüntelenül szembekerülünk gyengeségeinkkel, ellentmondásainkkal is, amelyeknek önkritikus felismerése az egyik garanciája annak, hogy helyesen kitűzött céljainkat el is érjük. A pártszervezetek szerepe meghatározó volt az oktatáspolitikai határozat helyi, konkrét feladatainak megvalósításában. Helytállásuk, az egyéni pártmegbizatások rendszere, s a folyamatos pártellenőrzés, segitséget jelentett az állami szerveknek. A kommunista pedagógusok döntő többsége kerületünkben színvonalas oktató-nevelő munkájával - az óvodákáltálános és középiskolák, kollégiumok, nevelőotthonok és a felnőttoktatás területén - tevékeny részese a tartalmi, a nevelés hatékonyságának javitását célzó munkában született eredményeknek, A pártszervezetek,ismerve feladatukat,megfogalmazták a nevelési célokból helyesen levezetett teendőket, de ezek megvalósitási feltételeinek konkrét és következetes biztosításáról nem mindig és nem mindenben gondoskodtak. Gyakran hiányzott a kezdeményező funkció, s nem szivesen vállalták az időnként pedig elengedhetetlen harcot, ütközést, vezetőkkel, kollégákkal, jelenségekkel, nézetekkel. Az 197o-es évek elejétől a közoktatás olyan időszakot élt át, amelyre, hallatlan nagy erőfeszítések eredményeként, fejlődés volt a jellemző. A pedagógusok jelentős része vállalkozik uj módszerek bevezetésére - s ehhez meg is kapják a szükséges biztatást és támogatást. Nem mondhatjuk azonban, hogy az eredményes, s differenciált oktatás általánosan elterjedtté vált volna. A nevelés terén a célokat világosan látják, az ezek eléréséhez vezető módszerek azonban helyenként nem elég hatékonyak.- 2 -
