Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1983-03-22
1 Az átszervezések, a szervezeti korszerüsités szinte valamennyi intézetünket /érintették. Kialakultak a kutatói bázisok, tisztábbak lettek a profilok, a feladat megoldása azonban következetességet és nagy türelmet igényel. Tapasztalataink szerint viszonylag zökkenőmentesen tudtuk a határozatokat elfogadtatni. Ebben fontos szerepe volt annak, hogy a Budapesti Pártbizottság igényelte és figyelembe vette kommunistáink, szakembereink véleményét. Pártszervezeteink szakszerűen, nagy felelősséggel és segitőkószséggel | alakították ki javaslataikat, s vállalták a vitákat''ái/ A pártvezetőségek kezdeményezéseikkel segítették és segitik ma is, hogy az uj szervezeti és működési rend mielőbb ismertté váljék, csökkenjen a bizonytalanság, s a kbtatók közérzete megnyugodjon. Az uj közösségek összehangolódása, megerősítése hosszabb, ellentmondásosabb folyamat. Gond, hogy többen nem látják adottnak az eredményesebb működés feltételeit. Az egyéb okok miatt korlátozott lehetőségek láttán, esetenként erőszakoltnak minősitik az átszervezést és hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi helyzetben inkább az innovációs lánc erősítésére, a kutatások eredményeit felhasználó érdekeltségre, a találmányok, szabadalmak nagyobb százalékának megvalósitasára kellene törekedni. Problémát okoz az is, hogy néhány kutató nem az intézet érdekeit nézi, hanem szubjektív módon, témacentrikus megközelítésből ellenez minden változást. i A létszámcsökkentést a legtöbb intézményben kompromisszummal oldották meg, leadták a nyugdíjba menő, illetve a még betöltetlen státuszokat. Ennél nagyobb probléma, hogy sok helyen nem, vagy csak kevés fiatalt vesznek fel, A mobilitás foka alacsony, A kutatók szemléletének formálása, az^alkotó viták kibontakoztatása differenciált, nehéz feladat. Előre lépni csak az alapszervezetekkel összhangban, munkájukat eredményesebben segítve tudunk. Ezt bizonyítják eredményeink, de a gyengéink is. Kutatóink érdek- 1 lődése, aktivitása széles skálán mozog. Sok az aggodalom, nőtt a kérdések, a kétségek száma; téves, egyoldalú felfogások egyaránt megtalálhatók. Mind érzékenyebben foglalkoztatja őket a kutatás és az intézetek jövője. Jellemzőnek mondható, hogy ezek tartalma aggodalmat takar, fejlődésünk, perspektívánk féltését. Hangsúlyozni kivánjuk, he® a választ tőlünk a párttól várják és igénylik. Politikai munkánkat árnyaltabbá kell tenni, az eddiginál gyorsabb, ¥ érvelőbb reagálásra van szükség. Munkánkban figyelembe kell vennünk, hogy kutatóink az átlagosnál képzettebbek, jól informáltak, érdeklődőek és fogékonyak, A közéleti tevékenység, az aktivitás sokSzipU. Kutatóink tekintélyes része rangos szerepet vállal a hazai ésráemzötvözi tudományos szervezetekben. Szivesen tevékenykednek az MTESZráqa a TIT- b*en. Megélénkült az oktatási kedv, mind többen vállalnak/részt a képzésben és a továbbképzésben is. rá A politikai munka iránti hajlandóság már kevésbé általános. a* ! utóbbi időben itt is érzünk tartózkodást. Az okok között erosööG. jelenség, hogy a szakmai, tudományos előrelépést szembeállitájk rá. a politikai - közéleti tevékenységgel. Sokan szóvá teszik, hogy rá, a politikai munka időigényes és a tevékenység elismerése, megberá csülése sem megfelelő. A kommunista kutatók, a vezetők egy resze X. túlzottan leterhelt, " ' ff- 10 -j 1 I ~ ' íi
