Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1980-04-23
* fi i j A demokratikus centralizmus jelenti, hogy a választott szervek kötelesek beszámolni választóiknak. A különböző testületek határozathozatala a többségi elv alapján történik. A határozatképességhez a testület 2/3-ának jelenléte szükséges. A hozott határozat csak akkor érvényes, ha azt a jelenlévők 50 %-a+l fő megszavazta. A testületi üléseken mindenkinek joga van szavazás után véleményét fenntartani és egyet nem értés esetén a felsőbb pártszervhéz fordulni. Azonban véleménye mellett nem agitálhat, továbbá a többségi döntést és határozatot akkor is köteles segiteni, ha külön véleményét fenntartva a felsőbb pártszervekhez azt továbbította. Szorosan összefügg a demokratikus centralizmussal a kollektiv vezetés elve. Fontos, hogy a testületi döntés érdemi döntés legyen, fejezze ki a többség óhaját. Ennek feltétele, hogy döntés előtt legyen módjuk megismerkedni az előterjesztett anyagokkal, az előterjesztéssel kapcsolatban tudjanak információt szerezni. Érdemi és fontos kérdésekről tudjanak dönteni, továbbá az előterjesztések során több elképzelés is kerüljön a testület elé. Fontos, hogy a döntések - az objektiv tényeket figyelembevéve - elvtársi vita alapján szülessenek meg. Arra kell törekedni, hogy az üléseken lehetőleg mindenki mondja el véleményét és vegyen részt a közösen kialakított álláspont értelmezésében. A kollektiv vezetéshez kapcsoódik a személyi felelősség kérdése is. A döntés fázisában érvényesül a felelősség, ugyanakkor a realizálásban és az ellenőrzésben valósul meg, tehát fontos szerep jut az egyénnek is véleménye kifejtésére. A személyi felelősség a testületi tagoknál ott kezdődik, hogy alaposan fel kell készülni a testületi ülésekre. Véleményét a párt politikája egészének figyelembevételével alakitsa, s a döntés után határozottan álljon ki a határozat mellett, segitse annak megvalósitását. Érvényesiteni kell az előterjesztők felelősségérzetet és felelősségét is. A testület legtöbb alkalommal leirt anyagok alapján mód véleményt és nincs módjában mindenkinek ellenőrizni a leirt anyagokat. Éppen ezért fontos, hogy olyan anyagok kerüljenek a testület elé, amelyek reálisak és objektivek, mivel a döntés felelőssége a kollektíváé. Ha kiderül, hogy a döntés azért volt rossz, mert az előterjesztés rossz volt, fegyelmi felelősségre kell vonni az előterjesztőt. A kerületi Pártbizottság munkáját testületi munkába fejti ki, ne’ gyedévenként ülésezik. Feladatai közé tartozik, hogy közvetítse a felsőbb pártszervek határozatait, állásfoglalásait, érvényt szerezzen a párt „politikájának. Képviselje a párt politikáját és annak szellemében irányitsa a politikai, kulturális, társadalmi tevékenységet. Felelős a területén történő minden eseményért. Kiterjed a felelősség:- a párt gazdaságpolitikájának ellenőrzésére,- a kerületfejlesztési koncepciók kialakítására,- a állami munka pártirányitásának biztosítására,- a párt szövetségi politikájának megvalósitására,- a társadalmi szervek koordinálására,- a párt káderpolitikai elveinek valóra váltására és ellenőrzésére,- a párt belső életének még aktivabbá tételére,- a párttagság aktivizálásara, tó Ét r ' " i ■ —---------------------------------------------------------------------------------------------— — --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------:---------------------------------------------------------------------------------------------------i
