Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1979-07-17
j| -l I -6-ff Elmondja, hogy tartottak kommunista aktivaülést, utána„pedig | gazdaságpolitikai kérdésekről pártnapokat. Az volt a„vélemény, hogy a valóságnál rozsásabbnak itéli meg a közvélemény gazdaságpolitikai állapotunkat. Utaltak akkor a jövőre, egy kicsit borúlátóan is, ami most a jelen. Az a vélemény, hogy az a helyzet, amiben vagyunk fenyegető. Ha mi nem tudunk úrrá lenni, akkor nem fog bennünket senki kisegíteni, mert ha világpiaci áron akarunk kereskedni, akkor csodálkozunk, hogy a partner is akar. i A mi gazdasági állapotunkat éppen a tennivalók oldaláról úgy kell felfogni, hogy nagyon össze kell szedni magunkat, mert olyan színvonalra kerültünk, amit fenntartani művészet. A mi társadalompolitikai magatartásunk az elmúlt években nem érvényesült kellő következetességgel. Nem volt kellő határozottság a követelmények végrehajtásában, ez saját hibáinkat is mutatja, amelyek a vezetésnek minden szintjén megtalálhatók. Ha magunkban szállunk, akkor ezt kellő önkritikával kell megállapítani. Beszélni kell arról is, hogy a tőkés világ igyekszik a szocialista tábort rossz helyzetbe hozni. Tudjuk, hogy a két rendszer között a politikai diszkrimináció volt meg. Most az együttműködés kapcsán igen is a gazdasági diverzióval állunk szembe. Ezzel együtt a bajaink nagyrésze belső baj. Ennek az állapotnak más szocialista ország és más társadalmi rend is ki van téve. Állást kellett foglalni, hogy lehet-e még a mi gazdasági állapotunkat további kölcsönök felvételével fenntartani. További kölcsönök felvétele politikailag nem viselhető el ebben az országban. I Most annak az ideje van, hogy azt ahogy élünk, azt stilizálni kel és meg kell teremteni a feltételeit, hogy ne úgy éljünk, ahogy szeretnénk, hanem úgy, ahogy lehet. Ha röviden jellemezzük a belső gondjainkat, akkor el kell mondani, hogy a mi gazdaságunkban nem volt megfelelő a fejlődés. Hogy ennek a célkitűzéseit reálisan jóváhagyták - illetékes I szervek - meg voltak esetleg a feltételei azért, mert azok a gondok, amelyek a társadalom egészét illetően jelentkeztek, a gazdaság szférájában lecsapódtak. A„mi munkafegyelmi állapotainkat mindenki tudja minősiteni. Jó volna, ha mindenki a sajátját is tudná minősiteni. A munkafegyelem területén tényleg rendet kellene csinálni. Többet kell dolgozni elsősorban azoknak, akik kevesebbet dolgoznak annél, mint amennyi pénzt felvesznek, és többet kell an- 7 nak fizetni, aki többet letesz a társadalom asztalára. Ebben„a fővárosban munkaerőhiány van. Ha megtudnánk egy normális bértömeggazdálkodást valósítani, akkor a problémák enyhülnének. Itt a munkafegyelemmel, a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban óriási lehetőségeink vannak, ezeket ki kell használni. Gondoljanak arra, hogy hol kezdődött el az, amit mi most bírálunk, hogy lazává válnak a kötelesség teljesítésével kapcsolatos gondok.„Ez egy folyamatnak az eredménye. Ez a lazulás nem a munkapadnál kezdődött, ezt valaki mindig megengedte és eh( hez valaki hozzájárult. Ha mi rendet akarnánk csinálni, akkor nem lehet ott kezdeni, hogy normában dolgozzanak. Ha arra gondolunk, hogy valyon a mi társadalmi közszemléletünkben milyen állapotokkal találkozunk, hogy az individializmus egyre jellemzője„lett egy sor tevékenységünknek, hogy a kollektívák csak a saját érdekeiket tartják fontosnak, az egymásra utaltság helyett a kiszolgáltatás lépett előtérbe. 1 Mm ^ : I ----— fi
