Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1975-01-27
► Nyitrainé elvtársnő: A programnyilatkozathoz szólt hozzá a III. fejezetben a párt feladatai a gazdasági ópitőmunkában és az életkörülmények javításában c. fejezethez. Nagyon egyetért azzal, amit Simon elvtárs elmondott a jövő gazdasági problémáiról. A programnyilatkozat 11. oldalán: a munka- és üzemszervezés megjavításával....... kell a jövőben a munkatermelékenység növekedésének ütemét gyorsítani. Javasolja még a termelőeszközök ós azok észszerű kihasználását javitani. Úgy gondolja, hogy a gyártmányfejlesztés! folyamat gyorsítása mellett a gyártásfejlesztés korszerüsitése is szükséges. A programnyilatkozat 12. oldala d./ alpontjában: Általánossá kell tenni „a felnövő nemzedék középfokú iskolázottságát, a főiskolai és egyetemi végzettségűek aránya pedig a jelenleginek több mint kétszeresére emelendő. Ehhez a mondathoz jegyzi meg: Célul kell kitűzni, hogy a főiskolai ós egyetemi végzettségűeket arra képezzük, amire a népgazdaságnak szüksége van. Megjegyzi továbbá, hogy növekvő gondot kell forditani a nyugdíjasok életkörülményének javítására. Véleménye szerint nem a szociális otthonok hálózatát kell elsősorban bővíteni, hanem azon belül a müveit ós szakképzett embereket megfelelően kellene foglalkoztatni. Dénes elvtárs: Az Irányelvek ós a Szervezeti Szabályzat összefoglalt anyaga 5. oldalán:nem tartja jónak a jogalkotásban tapasztalt nagyarányú, gyors változtatásokat. Véleménye szerint az előbbi mondat ellentétes, meg kell változtatni mennyiségtől függetlenül. Gazdaságpolitikánk sem statikus, a célok és döntések mindig az I adott feladatoknak megfelelően változik. Gazdaságpolitikánk változik és ezt a változást befolyásolják az egyeb külső tényezők is. Javasolja a tervszerűség feltételeként /6. oldal 4*/ a tervszerűség tudatos végrehajtását, ami azt jelentené, hogy nagyobb gondot kellene forditani a folyamatok alkalmazására. ) A 6.oldal 2. pontjához jegyzi meg, hogy a vállalatok nem köthetnek szerződést a KGST országaival, igy nem a KGST, hanem a kétoldalú kapcsolatok bővítésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A 9* oldal 4« pontjának utolsó mondatával nem ért egyet. Véleménye szerint ellentétes, mivel a gyermekgondozási segélyben részesülők a szakmában elmaradnak, kiesnek a termelő munkából, igy ninos lehetőségük és idejük a továbbképzésre. „Javaslata: erőnkhöz mérten növeljük a gyermekgondozási segélyben levőket, biztosítsuk a lehetőségeikhez képest a továbbképzést. A 9*oldal 5* pontjában az egészségügyi témával kapcsolatban véleménye az, hogy ne kérjünk több statisztikai adatot, fe. 40 | — £ I fefe >
