Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1972-11-08
I V ^ | ■ 9 -egyáltalán nem érték el a kitűzött célt, ennek okai: kevés idő állt a pártszervezet rendelkezésére az anyag feldolgozására. A párttitkárok, a pártvezetőség egy része nem értette neg a Budapesti PB. állásfoglalásából adódé feladatok fontosságát, jelentőségét. Több pártszervezet titkára és vezetősége politikai felkészültség hiányában nem tudta önállóan elemezni a tennivalókat. A PB. munkatársainak több közvetlen segitséget kellett volna adni a beszámolók elkészítéséhez, ahol ez indokolt lett volna. A taggyűlések a hiányosságokat is figyelembe véve hasznosak voltak. Megismerték a Budapesti PB. állásfoglalását, a beszámolók és a vit£k a szocialista közgondolkodás feladataira irányították a figyelmet,- A Budapesti.PB. állásfoglalását a párttagoknak többsége egyetértés# sel fogadta. Helyeselte, hogy a taggyűléseken a téma napirendre került. Az alapszervezetek többségénél az eredmények elismerése mellett sok birálat, javaslat hangzott el a munka fogyatékosságaival, illetve feladataival kapcsolatban. Több helyen bírálták a vezetőségek általános beszámolóit.- Általános vélemény, hogy a szocialista közgondolkodás formálása nem kampány feladat, hanem nagyon szívós munkát követel a Párt, a társadalmi szervek és a gazdasági vezetéstől egyaránt. Ebben a munkában nagy szerepe van a politikai Növelésnek, de szükséges az adminisztratív módszereket is alkalmazni.- A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy tapasztalható kispolgári jelenség a szemléletben és magatartásban egyaránt. De voltak ilyen vélemények is: a kispolgári tendencia általánosságban megnyilvánul, de az adott munkahelyen ilyen jelenség nem tapasztalható; a bérből és fizetésből élő emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy harácsoljanak, ilyenek csak a szabadfoglalkozásúak szférájában található; a közérdek háttérbe szorítása elsősorban a gazdasági életben jelentkezik. Ehhez hozzájárulnak a jelenlegi szabályozók és ösztönzők, amelyek arra szorítják a vállalat vezetését, hogy a vállalat önmagában jól prosperáljon, ezzel a nyereségcentrikus gondolkodást fejleszti, háttérbe szorítja más vállalatok, vagy a közösség érdekeit. • / • y 1
