Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1972-11-08
ifi 4- 7 -i " i; Dr.Matézer Jolán elvt.'áranő: A szakmunkás utánpótlás kérdésével kiván foglalkozni. Vaj,jón csak a mi kerületünknek problémája-e a szakmunkás utánpótlás? Ez a szakközépiskoláknak is feladata, az anyagban viszont csak a MŰM feladataként szerepel. Kern „merült-e fel az elvtársakban, hogy a felelősök ós a határidőkhöz kötött feladatokat n6m lehetne-e szélesebb bázisra építve megoldani? Döntően két felelős van, a határidőket rendkivül nehéz végrehajtani. Pl. közvéleménnyel ismertni es megértetni kell a határozatot. Bele férne-e,„hogy a tanácstagokkal is ismertetni a határozatot, hiszen ők vannak kapcsolatban a pedagógusokkal, szülőkkel. Nekem itt egy lépcsőfok hiányzik. : Az anyagban több helyen szerepel az oktatáis színvonalának javítása / :11.oldal:/, itt a megadott határidő 1973*szept.1. Biztositanileliet-e ilyen követelmények mellett? Nem ksllene-e ezt kiszélesíteni? Egyetért a célkitűzéssel, hogy a Tanácsnak gondoskodni kell a legképzettebb pedagógusok beállításáról, de ezt reálisabb határidőhöz kellene kötni. Szakmájukat szerető emberekről van szó, nem határidőkre kellene ezt szorítani, ami elveszi kednrüket. A Tanácson kivül a KISZ-szervezetek és minden olyan társadalmi szerv, mely közreműködik, vezetőtestületi üléseink, aktivista üléseken tárgyaljon ezekről a kérdésekről. Ezeket kötött pályán lehet megvalósítani, de ki kell szélesíteni. Dr.Krasznai László elvtárs: Foglalkozott ezekkel a kérdosekkel, de összefoglalni nem volt ideje. Az egészségügy is szívügye es bizonyos mértekig ide is tartozik. Szülei is tanítók voltak, ismeri a problémákat felszabadulás előtti és utáni időkből. Bekapcsolódik a vitába azzal, hogy a fiatalság bátran kritizál, idézi Nagy Sándort: "aki fiatalon kritizál, annak nincs szive, aki negyven évesen, annak nincs esze." Helyesli, hogy az igazgatókat öt évi működés után felülvizsgálják, alkalmas-e, - ezzel a kérdéssel foglalkoztak egészségügyi vezetők „vonatkozásában is. A Il.ker-ben a rendelőintézetben a „vezetőállást hitbizománynak tekintik. Az a kérdés, hogy a határozatok nem maradnak-e csak papíron, mint az egészségügyben. Másik gondolat: a pedagógusok igen nagy felelősséggel tartoznak, a gyermekeket nevelik, nekik hatással kell lenni az ifjúságra, a szülőkre, társadalmi és politikai kérdésekben, feladatuk a tudatformálás, politizál fosuk hogyan hat a II.kér. politikai arculatára. Ugyanígy döntő, hogy az orvos is hogyan foglalkozzon a beteggel, hogyan beszéljen vele, milyen módszert alkalmazzon„és az orvos is tud politizálni, nevelni munka közben. Tükröződik ez az uj generáció tevckenys^gében, befolyásolja a politikai szemléletet. t f o t á f i I
